félkegyelmű pici melled
ködpamaccsá bomlik
véres hús rándul

egy lavór félelemben
oltom ki fodros redőid

combjaid közt kutakodva
ásít képzelt bizsergésem

hányszor lehet megszületni
ha áldott magányokban
halni már bátorkodom?

végső megvonaglásom
bámulja obszcén gombszemed