A tolvaj éveket
már nem vádolom,
Ahogy nem számolom
már a jéghideg peceket:

Elrejt a hűvös emlékezet.
Volt ami volt.
Ablakban ülő virágok
Ezernyi kérdés s nincs rá felelet

A vers a lélek könnye
Szól érted, ha hagyod
Tűz felett szikra száll s pernye

Az égen bágyadtan ragyog a Hold
Ülünk a sziklán csendben
s fentről lesnek ránk a csillagok

2003. X. 10.