Ülök a Dóm előtt és emlékezem.
Jobbomon a Barbakán, hol Janus vár
s Babits, Weöres, Csorba szelleme leng már
körbe a hűs, zöld lombok alatt. Szemem

a múltba réved. Kezem a térdemen
pihen, mellettem füzetem. Lenn Kodály
szobra s a szökőkút, hol annyi pár
ölelte egymást. Gesztenye koppan idelenn.

Közel az iskola is hova jártam,
a dzsámi zöld kupolája, a Nádor étterem
a Caflish, ahol fagyira vártam, s a

DOZSO, az Ifjúsági Ház, a Tettye
Balokányliget, s az öreg pályaudvar
Nekem ez Pécs. Szülővárosom s lakhelyem.

2010. I. 12.