Feltöltve: 2010-03-04 10:16:28
Megtekintve: 6077
Versek madarakról (5)
FÜLEMÜLE
A fülemüle kedves kis madárka, -
ha nem is lesz a Nemzet Pacsirtája,
a szép énekhang dacára, mert vétke
e földön már szokatlan: szerénysége.
Költő írt róla, híres. Arany János:
"A fülemüle". Emlékeznek rá most?
S Péterre, Pálra, s pöttöm peres ügyre:
kié legyen a fülemüle füttye?
Döntetlen lett a per, - nekik. Ravaszkát
a sors kegyelte: a bírói nadrág
mindkét zsebe nyert, és elégedetlen
gazdájuk sem lett eme jeles perben!
Talán különös, - vélik (nem az, mégsem!):
Péter és Pál fülemülés pörében
találtakhoz másik Péternek, Pálnak
cifrábbat hozott médiás imádat.
Kié a fütty?! Péter is, Pál is pártot
alapított, s a szócsatához látott.
Péter pártját vörösördögös gaznak
nevezték Pálék, s bár erős szavaknak
kisebb mestere volt Péterék pártja, -
azért fül, szem nyílhatott ám viszályra!
Pál-feleségről Péter felesége
a közbeszerzéses szoknyát letépte.
Viszonzásul tárultak rengő keblek,
mert blúz szakadt, kerek cicik remegtek
Péter-nejen, - s ugyancsak hullt alóla
oda dugott, elrejtett eurócska!
Vasvillák, öklök... bömbölt mindkét tábor.
Néhány furfangos elterült, magától,
de azokra közömbös lábak léptek,
céllal: hozzanak harcképtelenséget.
A harmadik párt? Játszotta a szentet,
s csak ordított. Etnikumost ki vert,
huszat? No azt bízzuk rá mundér posztra!
Az oly ügyes... Néhány év, s kinyomozza!
S azt is: előbb volt etnikumos bicska, -
vagy inkább az az elrepült talicska?!
S élt-e a tájon a ház körül holttér,
vagy holtra szállt a molotovos koktél?
A bíztatót én másban látom, ebben:
minden párt győzött! Igaz, hogy veretlen
szintén nem volt, és zuhogtak az átkok...
Csak a falu gyáva bolondja várt ott
mást, s jajgatott (bár a fán volt, nem verték!):
- Mit tettetek?! Mindez istentelenség!
(Bocsássd meg néki, ó, hatalmas Isten,
e véleményt, hisz' tudod: esze nincsen!)
A fülemüle - ártatlan madárka -
kissé rosszallón nézett a sok kárra.
Helyzetét szomorúan fel-, s lemérte,
s bár az a pár kő végül el sem érte,
ami repült feléje, mégis, vágya,
mondta, húzza más faluba, határba...
Kioktattam: - Butus madár! Nem látod?!
Ily faluvá lett Kismagyarországod!
S milyen lesz még, ha majd bevert fejeknek
sora tovább nő, - s mások fejnek, fejnek!
(2010)
A fülemüle kedves kis madárka, -
ha nem is lesz a Nemzet Pacsirtája,
a szép énekhang dacára, mert vétke
e földön már szokatlan: szerénysége.
Költő írt róla, híres. Arany János:
"A fülemüle". Emlékeznek rá most?
S Péterre, Pálra, s pöttöm peres ügyre:
kié legyen a fülemüle füttye?
Döntetlen lett a per, - nekik. Ravaszkát
a sors kegyelte: a bírói nadrág
mindkét zsebe nyert, és elégedetlen
gazdájuk sem lett eme jeles perben!
Talán különös, - vélik (nem az, mégsem!):
Péter és Pál fülemülés pörében
találtakhoz másik Péternek, Pálnak
cifrábbat hozott médiás imádat.
Kié a fütty?! Péter is, Pál is pártot
alapított, s a szócsatához látott.
Péter pártját vörösördögös gaznak
nevezték Pálék, s bár erős szavaknak
kisebb mestere volt Péterék pártja, -
azért fül, szem nyílhatott ám viszályra!
Pál-feleségről Péter felesége
a közbeszerzéses szoknyát letépte.
Viszonzásul tárultak rengő keblek,
mert blúz szakadt, kerek cicik remegtek
Péter-nejen, - s ugyancsak hullt alóla
oda dugott, elrejtett eurócska!
Vasvillák, öklök... bömbölt mindkét tábor.
Néhány furfangos elterült, magától,
de azokra közömbös lábak léptek,
céllal: hozzanak harcképtelenséget.
A harmadik párt? Játszotta a szentet,
s csak ordított. Etnikumost ki vert,
huszat? No azt bízzuk rá mundér posztra!
Az oly ügyes... Néhány év, s kinyomozza!
S azt is: előbb volt etnikumos bicska, -
vagy inkább az az elrepült talicska?!
S élt-e a tájon a ház körül holttér,
vagy holtra szállt a molotovos koktél?
A bíztatót én másban látom, ebben:
minden párt győzött! Igaz, hogy veretlen
szintén nem volt, és zuhogtak az átkok...
Csak a falu gyáva bolondja várt ott
mást, s jajgatott (bár a fán volt, nem verték!):
- Mit tettetek?! Mindez istentelenség!
(Bocsássd meg néki, ó, hatalmas Isten,
e véleményt, hisz' tudod: esze nincsen!)
A fülemüle - ártatlan madárka -
kissé rosszallón nézett a sok kárra.
Helyzetét szomorúan fel-, s lemérte,
s bár az a pár kő végül el sem érte,
ami repült feléje, mégis, vágya,
mondta, húzza más faluba, határba...
Kioktattam: - Butus madár! Nem látod?!
Ily faluvá lett Kismagyarországod!
S milyen lesz még, ha majd bevert fejeknek
sora tovább nő, - s mások fejnek, fejnek!
(2010)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!