Feltöltve: 2005-11-05 16:43:29
Megtekintve: 6345
A H e r c e g e k H e r c e g e
Hármas keresztútnál hárman találkoztak.Vándor macskalegények.
A fehérszőrű hivalkodón-kényeskedőn úgy mutatkozott be , hogy ő a Fehér Herceg.
A fekete erre gondolt egyet.Ha te herceg , én is herceg! Magát a Fekete Hercegnek mondta.Az igazság ezzel szemben az volt , hogy egykori gazdája - az ismert kártyajátékról - Fekete Péternek nevezte őt.
A harmadik cica ezek után görbe vonalat húzott farkával a levegőben és kijelentette: ő a legelőkelőbb közöttük , mert ő a Hercegek Hercege.Az a fehér szőrfolt a fején a koronát jelképezi és nézzék csak! Fekete a bundája , de elülső mancsain fehér kesztyű van.Ő kastélyban élt , tejfelt aranyköcsögből nyalakodott.. No , ez a cica inkább a Hencegők Hencegője volt , fele-se-igaz szavú , de úgy küllemre , meg kell adni , igen bájos-bajszos teremtés.
Mentek tovább a cicák , most már együtt.Ha megéheztek , nagy okosan azt ették , ami volt.Ami nem volt , de jó lett volna , - arról csak ábrándoztak.
Efféle ábrándozások közepette kerek cirkuszsátorhoz értek.A sátorban krumpliorrú bohóc kártyázgatott-borozgatott a cirkuszigazgatóval , a lóidomárral , meg az oroszlánszelidítővel.Az oroszlán rozzant pamlagon horkolt mellettük.
A sátor előtt incifinci kis majom fintorgott és törte , no , nem a fejét , hanem a diót.A cicák körülvették , kérdezgették erről-arról.
A majom elmesélte , hogy ő a cirkuszvilág híres csillaga , főszereplője.Tud banánt enni , kifeszitett kötélen napernyővel sétálni , a közönségnek csókot dobni.Mindezért nagyon megbecsülik.Kap mézédes majomcsemegét , lágytojást , datolyát , fügét.. és , nézzék csak , milyen szép piros szoknyácskája , inge , meg milyen gyönyörű , strucctollas kalapja van!
A Hercegek Hercege minderre azt vágta vissza , hogy ő viszont tud oszlop tetején nyávogni , kutyafalkát ugattatni , egérnépséget megkergetni , fülön-farkoncsipni , ha jól érzi magát , dorombolni , no meg , ha van máj , májért miákolni.Meg tudja mindezt csinálni a majom?
Mérges lett a kicsi , de nagyon hiú majmocska , művésznevén Bukfencániusz Kalamáriusz Alamárinda. Ez a macska lenézi az ő nevezetes cirkusztudományát?! Sőt , talán titokban éppen
ez a bajszos-karmos akar a cirkusz csillaga lenni! No , akkor ő kieshet a cukrosszelencéből!
Befutott hát a sátorba , hogy a macskákra panaszkodjon. Haszontalan , kóbor nyávogók! Kergessék el őket vagy ami még jobb lenne: fogják el . legyen belőlük oroszlánvacsora!
A négy kártyázó azonban annyira elfoglalta magát a sátorban a tökkel , makkal , királlyal , meg más ábrákkal ékes lapokkal , hogy a kismajom makogására-hebegésére-habogására oda sem figyeltek.A három cica ezalatt meglátogatta az oroszlánketrecet.Oroszlán ugyan nem volt benne , mert az a sátorban hortyogott , maradék lóhús azonban igen.Belaktak a cicák csudamód.Utána felmásztak a cirkuszsátor tetejére , napozni.
Nos , a cicát sok helyen érheti utól a szerencse: halban gazdag tavacska partján , tejjel-mézzel folyó Kánaán földjén , egértelenitésre vágyó jómódú gazda portáján.. de esetleg még egy cirkuszsátor tetején is!
Hűdekövér Pál , a "Három macska , négy vasmacska" nevű vendégfogadó tulajdonosa ugyanis éppen három macskát keresett. Miért? Négy vasmacskája , vagyis hajóhorgonya ugyanis volt már a Fürgebürge folyócskánál terpeszkedő fogadója udvarán , de egy kukacoskodó vendég hiányolta a három macskát.Hűdekövér Pál szeme most megakadt a cirkuszsátor tetején heverésző Hercegek Hercegén.Igen megtetszett neki ez a macska.Utána megpillantotta a Fekete és a Fehér Herceget.Őket is daliás macskáknak találta. Kolbásszal lecsalogatta őket a sátortetőről és elszekerezett velük.Ennek láttán a kismajom , művésznevén Bukfencániusz Kalamáriusz Alamárinda , nagyon megkönnyebbült.Esze ágában sem volt cirkuszcsillagos hírnevét macskafélékkel megosztani.
A három cica is megörült , mert a Három macska , négy vasmacska fogadóban sok volt az egér.Ráadásul a csirke , pulyka , liba , kacsa és más baromfi sütés-főzés előtti tisztításánál keletkező és cicáknak átengedett harapnivaló is bőven akadt.A fogadó vendégei is gyakran juttattak a cicáknak egy-egy zsiros falatot "Egyetek ti is!" felkiáltással , bár olykor egy-egy rosszaló "Sicc innen!" kiáltás is megütötte a fülüket. Mindent egybevéve ettől fogva mégis úgy élt a három macska , mint Marci Hevesen , - vagy még annál is jobban!
A fehérszőrű hivalkodón-kényeskedőn úgy mutatkozott be , hogy ő a Fehér Herceg.
A fekete erre gondolt egyet.Ha te herceg , én is herceg! Magát a Fekete Hercegnek mondta.Az igazság ezzel szemben az volt , hogy egykori gazdája - az ismert kártyajátékról - Fekete Péternek nevezte őt.
A harmadik cica ezek után görbe vonalat húzott farkával a levegőben és kijelentette: ő a legelőkelőbb közöttük , mert ő a Hercegek Hercege.Az a fehér szőrfolt a fején a koronát jelképezi és nézzék csak! Fekete a bundája , de elülső mancsain fehér kesztyű van.Ő kastélyban élt , tejfelt aranyköcsögből nyalakodott.. No , ez a cica inkább a Hencegők Hencegője volt , fele-se-igaz szavú , de úgy küllemre , meg kell adni , igen bájos-bajszos teremtés.
Mentek tovább a cicák , most már együtt.Ha megéheztek , nagy okosan azt ették , ami volt.Ami nem volt , de jó lett volna , - arról csak ábrándoztak.
Efféle ábrándozások közepette kerek cirkuszsátorhoz értek.A sátorban krumpliorrú bohóc kártyázgatott-borozgatott a cirkuszigazgatóval , a lóidomárral , meg az oroszlánszelidítővel.Az oroszlán rozzant pamlagon horkolt mellettük.
A sátor előtt incifinci kis majom fintorgott és törte , no , nem a fejét , hanem a diót.A cicák körülvették , kérdezgették erről-arról.
A majom elmesélte , hogy ő a cirkuszvilág híres csillaga , főszereplője.Tud banánt enni , kifeszitett kötélen napernyővel sétálni , a közönségnek csókot dobni.Mindezért nagyon megbecsülik.Kap mézédes majomcsemegét , lágytojást , datolyát , fügét.. és , nézzék csak , milyen szép piros szoknyácskája , inge , meg milyen gyönyörű , strucctollas kalapja van!
A Hercegek Hercege minderre azt vágta vissza , hogy ő viszont tud oszlop tetején nyávogni , kutyafalkát ugattatni , egérnépséget megkergetni , fülön-farkoncsipni , ha jól érzi magát , dorombolni , no meg , ha van máj , májért miákolni.Meg tudja mindezt csinálni a majom?
Mérges lett a kicsi , de nagyon hiú majmocska , művésznevén Bukfencániusz Kalamáriusz Alamárinda. Ez a macska lenézi az ő nevezetes cirkusztudományát?! Sőt , talán titokban éppen
ez a bajszos-karmos akar a cirkusz csillaga lenni! No , akkor ő kieshet a cukrosszelencéből!
Befutott hát a sátorba , hogy a macskákra panaszkodjon. Haszontalan , kóbor nyávogók! Kergessék el őket vagy ami még jobb lenne: fogják el . legyen belőlük oroszlánvacsora!
A négy kártyázó azonban annyira elfoglalta magát a sátorban a tökkel , makkal , királlyal , meg más ábrákkal ékes lapokkal , hogy a kismajom makogására-hebegésére-habogására oda sem figyeltek.A három cica ezalatt meglátogatta az oroszlánketrecet.Oroszlán ugyan nem volt benne , mert az a sátorban hortyogott , maradék lóhús azonban igen.Belaktak a cicák csudamód.Utána felmásztak a cirkuszsátor tetejére , napozni.
Nos , a cicát sok helyen érheti utól a szerencse: halban gazdag tavacska partján , tejjel-mézzel folyó Kánaán földjén , egértelenitésre vágyó jómódú gazda portáján.. de esetleg még egy cirkuszsátor tetején is!
Hűdekövér Pál , a "Három macska , négy vasmacska" nevű vendégfogadó tulajdonosa ugyanis éppen három macskát keresett. Miért? Négy vasmacskája , vagyis hajóhorgonya ugyanis volt már a Fürgebürge folyócskánál terpeszkedő fogadója udvarán , de egy kukacoskodó vendég hiányolta a három macskát.Hűdekövér Pál szeme most megakadt a cirkuszsátor tetején heverésző Hercegek Hercegén.Igen megtetszett neki ez a macska.Utána megpillantotta a Fekete és a Fehér Herceget.Őket is daliás macskáknak találta. Kolbásszal lecsalogatta őket a sátortetőről és elszekerezett velük.Ennek láttán a kismajom , művésznevén Bukfencániusz Kalamáriusz Alamárinda , nagyon megkönnyebbült.Esze ágában sem volt cirkuszcsillagos hírnevét macskafélékkel megosztani.
A három cica is megörült , mert a Három macska , négy vasmacska fogadóban sok volt az egér.Ráadásul a csirke , pulyka , liba , kacsa és más baromfi sütés-főzés előtti tisztításánál keletkező és cicáknak átengedett harapnivaló is bőven akadt.A fogadó vendégei is gyakran juttattak a cicáknak egy-egy zsiros falatot "Egyetek ti is!" felkiáltással , bár olykor egy-egy rosszaló "Sicc innen!" kiáltás is megütötte a fülüket. Mindent egybevéve ettől fogva mégis úgy élt a három macska , mint Marci Hevesen , - vagy még annál is jobban!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-12-04 18:33:14
Kedves LISZA!
Ezzel nagyon egyetértek! Én sem állítottam az ellenkezőjét.
Szívélyes üdvözlettel: Lelkes Miklós
2006-12-03 13:30:00
Szerintem jobb tenni azért hogy történjen velünk valami jó is, mert a szerencsére lehet örökké várni de ha egyszer mégse jön el... vagy épp eljön de balszerencse formájában..
2006-11-30 10:08:44
Kedves LISZA!
Örülök, hogy tetszett a kis mese, - bárcsak hozzánk is elérne hasonló szerencse, mint az, amiben e cicáknak lett részük!
Szívélyes üdvözlettel: Lelkes Miklós
2006-11-29 07:09:15
Nekem nagyon Tetszik! Valahogy eltudom képzelni, ahogy éppen elmesélem a gyerekenek :) Olyan vidám kis történet:) Gratula!