BAGOLY

Tükrös szeme égő ezüstbe játszó.
Képzeletnek árnyvilágban varázsló.
Huhogásai mind szárnyakká lesznek,
s csöpp szívek, lent, a csendben, megremegnek.
Mese-lét madár, féljük és szeretjük,
akár valónk az álmainkkal együtt,
akár mesét, melyben szép remény is van:
remény-csillag sötét csillagtalanban.

SAS

Élnie kell, - hát keresi a prédát.
Ez érthető. Ám a jelképe lép át
fontos határt, érdemes rá figyelned
hány címerben lett király! Öntelt nemzet,
gőg-császár, vér, ország parázsló üszke...
Sokszor nevetség az: ki mire büszke.
Nevetség, s bánat, - és senki sem mondja:
megoldás volt a préda a nyomorra?
Madár-röpte, igaz, gyönyörű fenség,
érződik benne nyíló végtelenség.
Természet-fenség, - de, mint címerállat,
hány népből csinált ostoba libákat!

PELIKÁN

Zsákos csőre furcsa, s ha azt keresnéd
miért, rájöhetsz: mássága nevetség,
de ott, hol él, nem tagadható, nála
e csőr-szerszám remek a halfogásra!
Lehet, ártatlan, mikor nevetsz rajta
állatkertben: kedves-különös fajta!
Ám gondolj rá, nem az volna nevetség:
más csőr csupán azért, hogy neked tessék?!

(2010)