Csoda voltál,
mikor születtél,
egy igazi szőke
hajas baba lettél.
Hatalmas szemekkel
csodálkoztál a világra,
te vagy és voltál
apa szeme világa.
Gyorsan növekedtél,
de én nem láttam,
nagyon lefoglalt a házam.
Romboltam és építettem,
tavat ástam, szépítettem.
Mire elkészült a fészek
a tündér hercegnővé érett.
Kimaradtam egyből, másból,
pótolni hiába is próbálom.
Már nem hagyok ki semmit,
az esti fürdetés után,
a kandalló előtt fekszünk.
Hancurozunk, beszélgetünk,
a legóból építgetünk.
Te vagy számomra
a legszebb kis tünemény,
egy izgő-mozgó főnyeremény.