Minden mi volt emlék ma már,
minden mit álmodtunk kósza talány.
S hogy mit hoz a sors nem tudom,
de gondolok majd rád egy alkonyon!

S csillagok fényével üzenek néked,
hogy várlak vissza egy nyári éjjen,
hogy újra megfogd két kezem,
szeress és légy enyém kék szemű kedvesem!