Kedves viczelek!

Persze, tisztáztuk. Egyrészt én nem szoktam ilyen címeket osztogatni másoknak: ostoba. Másrészt, ha valami esetleg tényleg ostobaság, attól még annak kinyilvánítása, mondása az illető részéről akár egyszerű tévedés is lehet.

No és hány ostobaságot mondtam már én is életemben! Ami nagyobb bajnak tűnhet: hány dolgot tettem ostobán. Ám még utóbbiak megítélése sem mindig olyan egyszerű, amig egyik szempontból egy tett "ostoba" lehet (az egyén önérdeke szempontjából), másik oldalról pedig éppen a becsületesség megnyilvánulása (ami az egyéni önérdek szempontjából kedvezőtlen).

Üdvözöl: Miklós

Kedves Miklós! Hangsúlyozom, nem vagyok sértődött, inkább csak szerettem, volna, hogy tisztázzuk ezt az "ostobaságot". Szerintem tisztáztuk.

Üdvözöllek: viczelek

Kedves viczelek!

Élvezetes stílusban írsz, jó volt olvasni (mint sok más írásod is), olykor nevettem is, vagy legalább mosolyogtam, DE...

1.) Nem jó a csúsztatás (ha nagyon divatos lett is!): SEHOL SEM (!) neveztelek ostobának, abból pedig, hogy valakinek valamely véleménye ostobaság, önmagában NEM KÖVETKEZIK az, hogy az illető feltétlenül ostoba (sőt, attól még számos véleménye akár bölcs is lehet!). Bár saját magad tarthatod ostobának (ami szerintem nem igaz!), ám ne fogd rám: én neveztelek így! Ennyit az "utódpárttal" kapcsolatos véleményedről.

2.) Az "öszödi beszédet" olvasd el újra, nem állok egyedül azon véleményemmel, hogy többféleképpen értelmezhető tartalmilag, továbbá feltételesmódot használtam. Stílusát egyértelműen én is kifogásoltam, ám "zártabb körben" nem tragikus erőteljesebb kifejezések használata, még ha a Te és az én ízlésemnek egyaránt idegen is ilyesmi. Én úgy gondolom, hogy amit erre vonatkozóan írtam (az öszödi beszéd ellenzéki túlhasznosítását illetően is), az tárgyilagosnak tekinthető.

3.) Ami a szépirodalomnak a hazai és világeseményekre való csekély (szinte semminek tűnő) hatását illeti, azzal lényegében egyetértek, - ám az írónak, költőnek, sőt, bárkinek joga van véleményének dokumentálására, a hatástól függetlenül is. Gondolkozz el ezen!
A "véleményem szerint"-et pedig nem tudom, hogy valójában miért kifogásolod válaszaimban... Nem kötelező mindent erőteljes szavakkal megfogalmazni.

4.) Én csak annyit akartam kifejezni: NAGYON SOKAN osztják a Te véleményed (ha én nem is), és bár a "mögötted állók" kifejezés irodalmilag valóban nem volt a legmegfelelőbb, ám nem hiszem, hogy ezt valóban félreértetted.

5.) AZ, HOGY A HOLOCAUSTOT fel kellene dolgozni (érzelmileg is!) egyáltalán nem tagadható (úgy látom, mintha Neked ez nem túlságosan tetszene, bár, igaz, ami igaz, az ellenkezőjét sem írod, ez csupán szubjektív benyomásom hozzászólásaidból), - ám miért kapcsolsz hozzá olyan dolgokat, amelyeket én nem fűztem hozzá? Hát olvasd el ismét amit e kérdéskörről írtam! Én csak azért vállalhatom a felelősséget, amit leírok, - és azért vállalom is!

6.) Pillanatig sem kétlem, hogy Te is tudsz bőven forrásanyagokat javasolni nekem, olyanokat, amelyek a Te nézeteid forrásai. Miből gondolod, hogy én csak szépirodalmat olvasok? A GEDE TESTVÉREK BT. által kiadott könyveket IS (!!) olvasom, mert olyan könyveket is tanulmányozok, amelyek nézeteimmel ellentétes eszmekörből származnak. Utóbbi is természetes! Egész sor könyvet, forrásanyagot tudok Neked javasolni, - de most vitánkat talán egy vetélkedővé alakítsuk át? Ha valahol úgy gondolod: hivatkozhatsz könyvre, szakcikkre, uszító honlapra, vagy bármire Te is. Nem hiszem, hogy műveltségemmel hencegtem volna!

7.) Természetesen "bűnös magyar nép" sincsen!! Szegény Radnóti Miklós - mint költőt, meg kell értenünk! - irodalmilag ugyan ezt a kifejezést használta, értjük-érezzük is, hogy miért, de gondolatilag, fogalmilag ez nem fogadható el, szerintem Radnóti sem "szószerint" értette.

8.) Válaszod vége felé azzal a "házba betelepülős" problémával kicsit bonyolultabb kérdést vetettél fel, azt javasolom, ezt inkább VAGY külön beszéljük meg később, nyílt hozzászólásban, VAGY pedig beszéljük meg "belső üzenetekkel", ha egyáltalán akarod. (Ezt
azért említem ilyen "választásos" formában, mert egy szemtelen ifjonctól már megkaptam egyszer: azért javasoltam neki a "belső üzenetet", mert megijedtem az ő zsenialitásától! No nem vagyok én olyan ijedős, de meguntam az illető félremagyarázásait, válaszról válaszra ismétlődő csúsztatásait.)

9.) A FRADI-ügyben, ha nem haragszol, azért nem nyilatkoznék, mivel nem látok a kulisszák mögé, nem vagyok ismerős sportberkekben. Ám abban biztosan igazad lehet, hogy a sportot is megrontotta Magyarországon ez az országnak áldatlan, de egyes csoportoknak nagyonis hasznos állapot!

Kedves viczelek!

Nem neveztelek ostobának (!), de ugyanakkor igyekeztem rámutatni veleményünk eltéréseire, ha pedig ezek az alapvető különbségek szinte mindenre kiterjednek, miért tagadnánk? Sértődöttséged - még félig vicces formában is - nem érzem indokoltnak.

(2009)

Üdvözöl: Miklós

Utódpártként" való emlegetése - előző hozzászólásomban is rámutattam - a lényeget tekintve ostobaság,” Ok. Szerinted ostoba vagyok. Ahogy érzed.

„A rendőrséggel való "összetűzések" lényegét sem érted” Igen, az előbb említetted, hogy ostoba vagyok… egyébként a helyesírásommal is van baj….


„Egyrészt: nem látod, hogy az öszödi beszéd, még ha esetleg az is volna a lényege, amit az ellenzék tulajdonít neki, akkor is CSAK (!)….” Miklós, mindegy milyen okból, de ha valaki lekúrvázza az anyámat, vagy a HAZÁMAT, az joggal számíthat arra, hogy az első adandó alkalommal pofán verem, még ha, ez azzal is jár , hogy nekem, le kell töltenem miatta a büntetésemet.



„A "zsidókérdésben" a Te (és a mögötted állók) véleménye….” Miklós, legfeljebb mellettem állók. Mert igaz, nem vagyok egyedül, állnak mellettem, jobbról is balról is, elől is hátul is. Csak egy vagyok a sok közül. Ám sajna,többen vannak, akik csak a szájukkal hőbörögnek. A szépirodalomtól, és "véleményem szerint"-től még nem változott a világ..


„A holocaust idején történtek - felszínes megemlékezéseken túl -
a magyar társadalomban mindmáig igazából sem meg nem értettek, sem be nem látottak, sem érzelmileg fel nem dolgozottak” És ez feljogosítja őket, magyar gyűlöletre, Magyarország szellemi és gazdasági kizsákmányolására? 60 évvel a történtek után? Vagy ez csak ürügy valami hátsó szándék eltitkolására?


„akkor nem csupán többet kellene olvasnod a múltról, hanem többet és alaposabban kellene gondolkoznod!” Biztos, hogy csak nekem? Én is tudok adni neked hírforrást… igaz az nem „szépirodalom”, hanem a valóság hírforrása. Bár ezen a mondatodon, még elgondolkozom, ha tudok.


„nincs "bűnös nép", még akkor sem, ha vannak bűnt elkövető tömegek, bűnösökkel telt rétegek, népeket szakadékba döntő társadalmi rendek...” Ez esetleg vonatkozhat ránk, Magyarokra is? Lehetne azonos mércével mérni?


„NO ÉS AZ, AMI NAGYON KELLENE (de jelenleg nem remélhetjük): a MEGBÉKÉLÉS, többek között a zsidókkal is.”
No és mond, kedves Miklós! Ha bár mi okból, az egyszerűség kedvéért, mondjuk valamilyen természeti csapás ( No,ez jó, talán nem véletlenül jutott pont ez a szó eszembe) ) okán, befogadnál két családot a házad—hazádba, maradjunk a Te általad említett két „populációnál”, és egyszer csak azt veszed észre, hogy bizony kiürült a Te, éléskamrád, mert önzetlen voltál. Viszont, Ők úgy megerősödtek, anyagilag, hogy nem csak a szomszéd, de már a Te házadat is, megakarja venni, kihasználva a Te anyagi gyengülésedet. Persze, csupa ”jó szándékból”, miközben bátorítja a másik populációt, hogy :- nyugodtan, edd fel, amit találsz még. Ami mozdítható, azt el is viheted. A kiskertjét se kíméld, igaz hogy csak, ő, a buta parasztja, kapálta, de neked is jut belőle. Ha szólni mer a tulaj, vagy tenne ellene, majd, együt teleharsogjuk a világot, hogy milyen galád ember ez a Miklós. Befogadott ugyan , de nem akar a világ végéig eltartani minket, sőt még a sufniba sem akar átköltözni, hogy mienk lehessen a szépen berendezett, ősei szorgos munkájával felépített java, háza. . Ez egy igazi antiszemita, rasszista!!….
Nagy valószínűséggel, igazad lehet, ostoba vagyok. És ostobaságomban, ilyen egyszerűnek találom a helyzetet. És eléggé intellektuális sem vagyok, mert nem, megbeszélni szeretném velük a dolgot, hanem, ha nem tetszik nekik családom, a kiszolgálás, kinyitom a kaput, és azt mondom nekik:- fogjátok a cuccotokat, amit hoztatok magatokkal, és ha nem jó itt, „el lehet innen menni” !

Mivel, amúgy sem leszek gépközelben, (Hála Istennek elállt az eső) , meg nincs is túl nagy kedvem ,tovább ERRŐL a témáról beszélgetni, részemről be is fejezhetjük.
Rengeteg sok más arra érdemesebb dologgal is foglalkozhatunk. S ha hétvégén, tanácsodat megfogadva, gondolkozni fogok, akkor inkább olyan témákról teszem, mint, hogy:- Miért éppen Jézus? Vagy Kicsoda Jézus? Már csak a hely szelleme miatt is, mert Mátraverebély Szentkútra látogatok.
Vagy ( mivel, ugyan sajnos kiszorultunk a stadionból, de legalább tv-n megnézhetjük,) a jelenleg éppen, szintén nehéz sorsú, FRADI meccs is fontosabb nekem, a volt kommunista utódpárt, vagy a zsidó kérdéstől. Az külön szépség hiba, hogy a Fradi jelenlegi helyzetétől sem lehet a fentebb említett két, bagázst elkülöníteni. Mind a kettő, vastagon benne van. Épp úgy , mint szinte mindenben, ami itt ebben az országban az utóbbi húsz évben tönkre ment. Még az is lehet nem véletlenül. Hajrá FRADI !!



Maradok, további tisztelettel irántad: viczelek

Kedves viczelek!

A hozzászólásodban említett "példaképeiddel" azért nem foglalkozom, mert - rendkívüli esetektől eltekintve - nem szoktam a jelen közéleti szereplőivel foglalkozni. Finoman csak annyit jegyzek meg: bárki lehet példakép, más kérdés, hogy kinél, mire, miért.
Vélekedésedből úgy tűnik számomra, hogy azokra, akik akik nem mentek el tüntetésekre az elmúlt években, kissé neheztelsz. Ezt nem tartom indokoltnak.
Amit valószínűleg nem látsz tisztán: az elmúlt két évtized szájcsatái, politikai összekoccanásai, kakaskodásai (még ha tyúkok is részt vettek bennük) NEM érintették az ország (és a világ) nyavalyáinak lényeges tényezőit. Ezek a kapitalista rendszeren belüli folyamatok, eseményecskék voltak, a "hatalomért" való harc csoportelőnyökért folyt elsősorban, és ez - szerintem - a most következő években is így lesz. A pártok "közös önérdekeit" ellentéteik egyébként nem érintették (gondolj csak arra: mikor, mire szavaztak a parlamenti pártok "békés egyetértésben"!).
Fenti keretben az MSZP szerepét sem látod tisztán. Az MSZP is "kapitalista" párt. Képviselőinek beszédmódja, stílusa (bár ez önmagában keveset jelent) kulturáltabb más pártokénál. "Utódpártként" való emlegetése - előző hozzászólásomban is rámutattam - a lényeget tekintve ostobaság, de, persze, ez a "vörösítés" az ellenzéki pártoknak nagy hasznot hoz a szavazatokat tekintve.
A rendőrséggel való "összetűzések" lényegét sem érted (esetleg jobban értenéd, ha elgondolkoznál "Csőcselék" című versemen). Ezek a mostani társadalmi rendszer szempontjából csak nevetséges politikai játékok, ami - kissé leplezetten ugyan - a bírósági ítéletekből is kiderül, hiszen, ha megnézed a Btk.-t, rájössz: rendőrökre köveket dobálni bizony más büntetést érdemelne (de a bíróság is tudja, hogy kik mozgatják, láthatatlanul, a kődobálók kezét). Ha viszont Te csak "békés tüntető" voltál, akkor nem tettél többet: megtóltad valamelyik párt szekerét (és azt Neked kell tudnod, hogy milyen érdek fűzött ehhez, én nem firtatom).
Nem lepődöm meg azon sem, hogy az "öszödi beszéd" túlhasznosítása rád is (mint olyan sokra) erősen hatott, - rossz irányban. Egyrészt: nem látod, hogy az öszödi beszéd, még ha esetleg az is volna a lényege, amit az ellenzék tulajdonít neki, akkor is CSAK (!) része volna az általános hazugságáradatnak. ÁM AZ IS (!)joggal feltételezhető, hogy inkább másként, a hazugságok elleni pillanatnyi fellépésként értelmezhető, annak ellenére, hogy stílusa, szóhasználata nem volt okos, valamint, ha az a bizonyos összegyűlt társaság ilyen stílust kívánt, az bizony szomorú. Ám (!) ez még korántsem jelenti, hogy más pártok közéleti szereplői jobbak volnának. Mindössze annyi vonható le a dologból, hogy valaminek huzamos időn keresztül való manipulációs papagájoztatása (ezúttal "hazugságot beismerő öszödi beszéd" címén) a tömegekre nagy hatással van, de ez régi, ősrégi tapasztalat.
No úgy gondolom, hogy eddig talán semmi lényegesben nem egyezik a véleményünk.
Térjünk rá a másik témára, a
2. "zsidókérdésre". A hazai kisebbségek közül a zsidó közösség és a cigány (roma) etnikum okoz igazi nagy gondot, a többi kisebbség nem, vagy csak csekély mértékben.
A "cigánykérdéssel" most nem foglalkozom (de több írásomban foglalkoztam).
A "zsidókérdésben" a Te (és a mögötted állók) véleménye már az alapot tekintve is hibás, amikor - legalábbis hozzászólásodból úgy tűnik - egyforma súllyal említed a holocaustot és a "zsidó bűnök"-et. Először is: a holocaust NÉPÍRTÁS volt (lényegében nagyrészt válogatás nélkül), amit a zsidók - ha szinte Ádámig és Éváig megyünk is vissza, még a népek közötti kegyetlen háborúkban sem csináltak olyan gyökeresen, mint az velük a második világháború idején történt. A holocaust idején történtek - felszínes megemlékezéseken túl -
a magyar társadalomban mindmáig igazából sem meg nem értettek, sem be nem látottak, sem érzelmileg fel nem dolgozottak, ebben, bárki mondja is ezt, akár Kertész Imre, akár más, teljesen igaza van. Darvas József írta visszaemlékezően (ha kell, megadom Neked a forrást), hogy az összegyűjtött zsidókkal délelőtt együtt sírtak a magyar parasztok, ám délután már mindenféle, átlátszó álhírekkel indolták ugyanezek, hogy szemet vetettek az ottmaradt zsidó vagyonra. Ha csak egy kicsit is közelebb akarsz kerülni az igazsághoz, akkor nem csupán többet kellene olvasnod a múltról, hanem többet és alaposabban kellene gondolkoznod!
Abban viszont egyetértünk, hogy bármilyen populáció (közösség, de most jobban szeretném a populáció szót használni) "populációs szinten" is mutat jellegzetességeket, amelyek szintén fontosak, ám egy ostobákkal tele országban (világban) rögtön ott a jogos félelem: ezeket a jellegzetességeket (amelyek esetleg nem is igazak, csak véltek!) nagyon rossz dolgokra használják fel.
Nos, kedves viczelek, én nem gondolom, hogy Te félre fogsz érteni engem, mert, úgy vélem, nem akarod soraim szándékosan félreérteni, az ostobák pedig, remélem, nem olvassák ezt a válasz-hozzászólást. Ha populációs szinten vizsgáljuk a magyar zsidó kisebbséget, akkor sokszor elakadunk, mert annyi tabu, érdekek szülte rossz szándék volt és van a hazai történelemben is, hogy az fel sem lehet becsülni. Ám az nem tagadható, hogy ez a populáció sok értéket adott a hazának, híres tudósok, írók, költők, orvosok, gazdaságszervezők, de akár egyszerű közemberek által is. Nem vitatható, persze, hogy MINDEN (!!) populációban a közre károsan vagy tragikusan károsítóan ható emberek is voltak, vannak. Miért lenne a zsidó populáció ez alól kivétel? Ám az összehasonlításnál igazságosságra kellene törekednünk! A történelmi névvel rendelkező nagybirtokos gróf feltétlenül jobb volt a béresekhez, mint a béresekkel esetleg kíméletlenül bánó, pénzéhes zsidó intézője? No gondolkozz csak, vedd elő a könyveidet, nézz utána a dolognak! A zsidó gyáros mennyivel volt zsugoribb a munkásokhoz, mint a nem zsidó? No és a mában nincs kiállhatatlan, alkalmazottait máris lenéző, a kapitalizmus "áldásait" (csak számára áldást jelentő) kihasználó vállalkozó, akinek nyakában nem zsidócsillag lóg, hanem kereszt? A múlt kiskereskedője (gondolj csak József Attila versére), ha zsidó volt, még ha "nem is söpörte le a mérleget" mérés előtt, megérdemelte ezért elhurcolását? No és hány mai vállalkozó csapja be - akár zsidó, akár nem zsidó - a mai államot, az adóhivatalt, és így tovább! Van erről fogalmad?
No és ha a múltban így vagy úgy rámutatunk a "zsidó bűnökre és hibákra" populációs vonatkozásban, akkor talán nem kellene hasonló következetességgel és tárgyilagossággal a "nem zsidó" populációkkal összefüggésben történtekre? Nem gondolsz például a vallásháborúkra? No és mindarra ami a rettenetes történelmi szakadékokban van, és amelyekről ma is csak felszínesen emlékeznek meg, önérdek (csoportérdek) által vezényelten?
Folytathatnánk a kérdéseket, de úgy gondolom, még ki kell térnünk egy területre, amit említettél, vagy legalábbis céloztál rá, a "zsidók világuralmi törekvéseire". Először is: minden nagyhatalom világuralma megszilárdítására és lehető növelésére törekszik. Mindenféle módszerrel! A kisebb hatalmak is növelni igyekeznek befolyásukat. Izrael állam vezető rétege (!) (mert egy állam, egy ország összetett, sok békére hajlót is magába foglal!) kétségtelenül követett és követ el olyan tetteket, amelyek ellenkeznek a humanizmussal. Ellene is követtek el, ugyanúgy. No és talán nem kellene a világot (múltban és ma) tárgyilagosan vizsgálni ahhoz, hogy igazságosabban ítéljünk?
Radnóti Miklós közelebb jár az igazsághoz, amikor - már halála felé vánszorgón - így írt:

"Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép..."

Nem tudom, hogy Radnóti a zsidókra gondolt e soroknál, vagy pedig - a zsidókat is beleértőn - a magyarságra, de mindenképpen e megfogalmazásban van valami, amit fontos volna átérezni, annak ellenére: nincs "bűnös nép", még akkor sem, ha vannak bűnt elkövető tömegek, bűnösökkel telt rétegek, népeket szakadékba döntő társadalmi rendek...

Kedves viczelek!

Amit - szerintem - nem látsz: az antiszemitizmus bármilyen formáját becsületes embernek el kell ítélnie. Éppen úgy, mint a zsidókat másokkal szembeállító cionizmust! Ezek CSAK az ország, a magyarság, a világ elleni rossz célt szolgálják. Jelenleg ugyan Magyarországon inkább csak szavazatszerző szándék áll mögöttük, részigazságokat felhasználó demagógia, de azért nagyon veszélyesek.

NO ÉS AZ, AMI NAGYON KELLENE (de jelenleg nem remélhetjük): a MEGBÉKÉLÉS, többek között a zsidókkal is. Ha olvasmányaimból helyesen veszem ki, akkor az 1948-49-es szabadságharc táján zsidók és nem zsidók már közel voltak e megbékéléshez. Talán még az első világháború idején (ha jól látom) sem volt súlyos a helyzet.

Kétségtelen: MINDKÉT OLDALON el kellene gondolkodni azon: mi a KÖZÖS ÉRDEK?

Sajnos, ahogy a jelenlegi hazai viszonyokat nézem, úgy látom: számos okból erre a megbékélésre most nincsen remény. Kár, nagy kár ez, - egész Magyarországnak!

(2009)

Üdvözöl: Miklós (Lelkes Miklós)

Kedves viczelek!

Utóbbi hozzászólásod hangvételét, stílusát, őszinteségét illetően semmi kifogásolnivalót nem találok, az viszont kétségtelen: alig-alig értünk egyet valamiben, lehet az is (sőt, nagyon valószínű!), hogy semmiben sem. Ám éppen ezért nagyonis tanulságos lehet kis eszmecserénk, hiszen ebben az országban talán sokan értenek Veled egyet (és erre esetleg büszke is vagy).

Ám most már este 9 óra elmúlt, és álmos lettem, ezért, ne haragudj, inkább holnap fogok hozzászólásodra válaszolni. Ahogy mondani szokták: "nem lóverseny".

Szívélyes üdvözlettel: Miklós

Kedves Miklós!
Tagja vagyok a több milliós Magyarországnak, Magyar Nemzetnek. Könnyen, lehet, hogy megtévesztett, és megtévedt is. De azt csak később tudjuk bizonyossággal megmondani. Tagja vagyok a többmilliós közösségnek, de én úgy érzem hogy, sajnos, ebből a több millióból csak kevesen álltak mellettem, a Rókus kórháznál, vagy a Blahán, esetleg a Nagymező utcában, a volt kommunista utódpárt által a legnagyobb brutalitásra is felbiztatott, és felhatalmazott, úgynevezett rendőrség könnygázában, gumilövedék tüzében.
Lehet, hogy én megtévesztett vagyok, de nem mentem el a most, legdemokratikusabb párt, nagyülésére,öt órára, és este félhétkor nem sétáltam onnan kényelmesen haza, ahogyan azt az egyik volt kommunista fővezér veje mondta: --Majd megunják és haza mennek!...

Én, vállalva a csőcselék jelzőt, nem a fotelból kiabáltam, a szerintem hazaárulóknak, hogy takarodjanak el oda , ahova ők küldték a mi jövőnket, a fiataljainkat. Hogy:- El lehet innen menni!... És nem tapsoltam soha, annak a pártvezérnek sem, aki miután a „trónra” segítette egy szövetségese, és megállapodtak valamiben, két év sem kellett hozzá és hátba támadta. Mivel úgy gondolja, egyedül csak Ő, csak az ő pártja az, aki képviselheti a Magyar Népet.

És legfőbb képen. Lehet, hogy nem látom olyan tisztán a dolgokat, vagy idealista vagyok, de én úgy gondolom, hogy nem csak kettő párt működhet Magyarországon. Nem csak fekete, vagy fehér között lehet választani. (na, a szivárványos melegeket azért, nem szeretném a KÖZ életben látni), sőt azt se szeretném, hogy még egyszer, olyan hatalmat és befolyást kapjon a társadalomra egy tízen néhány százalékos párt, mint a kék madarasok. Legyen az a kis párt akár tulipános, akár Árpádsávos. Bár igaz, ha már mindenképpen választani kell, akkor inkább az Árpádsávosok. És ne gondold Miklós, hogy erre nincs semmilyen esély. Ki gondolta volna, hogy a tulipánosok, vagy a kékmadarasok ilyen közel kerülnek a megsemmisüléshez. S ha, megnézzük az Árpádsávosokat, abból meríthetünk bizalmat, hogy lehet a semmiből is új pártoknak felszínre kerülni, különösen, ha őszinték. Mert azt hiszem, abban egyet érthetünk, és egyet is értünk, az igazságnak, az igazmondásnak, nincs alternatívája. S hogy, mondjak neked, valami konkrétumot is. Megnevezek két embert, akiket nyugodtan példaképnek tekinthetne az, az ember, aki politizálásra adja a fejét… szerintem. Felkészültél a meglepetésre? Pozsgai Imre és Für Lajos.


Kedves Miklós! Mivel az Artagórán egy választott névvel jelentkeztem be, mint a túlnyomó többség, így ha megengeded, itt ebben a közegben továbbra is ezt használom. Nem mintha nem vállalnám bárhol, bár mikor, a véleményemet nyíltan. Nem nagyon érdekel, hogy a szerintem is mocskos ÁVHS módszerekkel dolgozó sündőrség felfigyel – e rám, vagy nem. Az arcomat,azt úgyis ismerhetik már, nem csak a közelmúlt utcai harcainál készített felvételeiről hanem például, Illés Lajos temetésének meggyalázásakor is, amikor Tőkés László gyászbeszéde alatt is folyamatosan kamerázták a gyászoló tömeget. (csak megjegyzem szomorúan, erre sem reagált az értelmiség… még erre sem volt egy hangos szavuk)

„Eddigi hozzászólásaidból - legalábbis úgy vettem ki - két kérdéskör mindenképpen izgat Téged: 1. az MSZMP "utódpártja", az MSZP megítélése, valamint 2. a "zsidókérdés".”

Igazából, megmondom, neked, nem nagyon érdekelne a nekem még mindig, volt kommunista utódpárt. De sajnos nem lehet őket sehol megkerülni.
A zsidó kérdés? Ha már Te így tetted fel a kérdést, míg én valójában csak utaltam rájuk?
Végül is ebből indult ki az egész beszélgetésünk. Egy zsidó ember, aki megkapta az egyik, lehető legnagyobb nemzetközi, kitüntetést, és hosszú évekig Magyarországon élt, az én olvasatomban, verbálisan meggyalázta azt az országot, amelyik hazát adott neki, az elképzelhető összes kárpótlást megadott neki, és az összes még élő és érintett zsidó embernek, leszármazottainak, amit csak ki tudtak találni. A magyar állam olyan kárpótlásban részesítette a zsidó embereket, amilyenről a magyar szenvedők csak álmodhattak. És több mint hatvan évvel a holokauszt után, ez a az ember, gyalázza Budapestet, a Magyar Népet.
Megmondom neked mire számíthat. Ha még életében Magyarországra készül, számíthat rá, hogy olyan fogadtatásban lesz része, legalább, mint volt miniszter elnökünknek, a Balatonöszödi beszéde után. Csak, tartok tőle, megint nem kell majd a sündőrségnek túl nagy tömeget kamerázniuk, mert a fotelból, amíg sör van, és a Mónika show is megy, kényelmesebb hallgatni az (ÁL) Tényeket.


Üdvözlettel: továbbra is viczelek… (haha, ha véletlenül ide is benézne sündőrség, aminek valljuk be nagyon kicsi a valószínűsége, vagy a gondolat ÁVH, most döntse el hogy, viczelek, vagy sem..)

Kedves viczelek!

MINDENKINEK (!) válaszolni szoktam, aki a tisztességes hangvétel bizonyos minimumát eléri. A mocskolódóknak azonban (szép számmal vannak ilyenek!) rendszerint hamar abba szoktam hagyni a válaszadást, hiszen azért mocskolódnak, mert teljesen elvakultak, velük - szép, nem szép! - nincs kedvem, erőm foglalkozni.
Veled ilyen jellegű problémám nincsen, sőt, talán olykor kissé túlzásba is viszed irányomban a tiszteletet. Engem sem vezetett Neked küldött válaszaimban, úgy gondolom, semmiféle tiszteletlenség, - ha őszintén vallasz az enyémtől eltérő nézeteket, és nem a gyalázkodás a célod, akkor miért is orrolnék meg?
Azt nyilván megérted Te is: nyílt levélre nyíltan válaszolok, belső üzenetre belső üzenttel. Azt hiszem, hogy ez ellen nem emelsz kifogást. Azt némileg viszont kifogásolom, hogy nyílt levélben írsz, de nézeteid nem vállalod a saját neveddel. Kifogásolni kicsit kifogásolom, megérteni viszont - hiszen esetleg retorzióra számíthatnál a mindennapokban - megértem.
Ám akkor írd meg azt is: mitől félsz? (Lehet, jogosan.)

Eddigi hozzászólásaidból - legalábbis úgy vettem ki - két kérdéskör mindenképpen izgat Téged: 1. az MSZMP "utódpártja", az MSZP megítélése, valamint 2. a "zsidókérdés".
Vegyük sorra ezeket. Bár az elsőről a "Levél a mából gróf Károlyi Mihályhoz" c. versem utáni reflexió-válaszokban is írtam, most mégis csak az elsőre térek ki, mivel ez a fejtegetés nem lehet annyira rövid, hogy még legrövidebben is ne legyen nagyon hosszú. Azt javasolom: HA erre érdemben (de alapos átgondolás után!) nyíltan válaszolsz, akkor következő levelemben rátérek a "zsidókérdésre", ugyanis utóbbit illetően is nagyon lényeges véleménykülönbséget sejtek kettőnk között.

1. Az 1945-tel kezdődő időszakot 1989-ig politikailag - némileg önkényesen - három részre oszthatjuk:
a.) egy átmeneti, sokpárti időszak a koalíciós idők küzdelmeivel, - erre vonatkozóan olvasd el Károlyi Mihály: HIT, ILLÚZIÓK NÉLKÜL c. könyvét,
b.) a Rákosi-korszak, erről dióhéjban: nagy társadalmi változások, sok régi igazságtalanság kiküszöbölése, továbbá ugyanakkor új igazságtalanságok létrejötte az "osztályharc" során, sok minden, ami jó volt a tömegek jelentős részének, ugyanakkor sokak sérelme, - bonyolult időszak, ne kívánd, hogy hosszasan részletezzem mostani válaszomban, mivel akkor szinte ontani kellene a teleírt oldalakat, ám lényege: nem csak rossz, elítélendő dolgok történtek,
ennél is - jelenleg - általában az egyoldalú gyalázkodás, népbutítás tapasztalható (ide tartozik sok minden elhallgatása is!),
c.) a Kádár-korszak, sok tekintetben társadalmi "kiegyezés", az ellenforradalomban elkövetett bűnök későbbi megbocsátása, sőt, végén már a volt bűnösök ajnározása, szép eszme, de ennek sok tekintetben (és jelentős részben kényszer miatt is!) rossz megvalósítása, a kényszer itt bonyolult módon jelentkezik, hiszen egy társadalmi rendet, eszmét csak az "átvett emberekkel" lehet megvalósítani, továbbá "két világrendszer" küzd egymással, - Te talán azt gondolod, hogy a "vasfüggöny túlsó oldalán-oldaláról" nemesebb módon vettnek részt a küzdelemben? Ha így gondolod, ne haragudj, nagyonis tévedsz! Gondolkozz csal el rajta!
A szocializmus építéséről van szó csupán, szocializmus valójában nem valósult meg, kommunizmus még kevésbé, a későbbi locsogás "kommunizmusról" nyilvánvaló ostobaság, még ha az egykori GULÁG-fogoly, a Nobel-díjas Szolzsenyicin tette is (Ld. Szolzsenyicinről szóló írásom!). No és "kommunista pártnak" nevezett hatalmas tömegpárt (az MSZMP, Magyar Szocialista Munkáspárt), többszázezer taggal, formálisan mind "kommunista", valójában azonban természetesen több rétege volt, belső rétegezettségére most nem térek ki, DE annyi bizonyos: az ország érdekében dolgozott, nemes gondolkodású volt a párttagok túlnyomó része.A mai politikusokhoz képest önzetlenül tették a dolgukat, még akkor is, ha olykor kisebb kedvezményekben részesültek! Nem félek megírni Neked: ezen párttagok gyalázása 1989 után olyan ALJAS (!) cselekedet volt, ami ugyan az 1989 körüli változásokból (azok nemzetközi ellenforradalmi jellegéből) természetszerűleg következett, - de Neked, legalább ma már, el kellene gondolkodnod azon: az 1989 után fellépő főpolitikusok tényleg a "nemzet krémjét, elitjét" alkották, alkotják? Persze, teszem hozzá gúnyosan, attól függ, hogy mit értünk krém, elit alatt!
Ettől a sok volt párttagtól (MSZMP-tagtól) egy BECSÜLETES ORSZÁGNAK utólag bocsánatot kellene kérnie, már, persze, egy valóban becsületes országnak! Ha egyszer lesz ilyen, bizonyos vagyok benne, hogy az meg is teszi majd.
Az 1989 utáni MSZP szerinted mitől baloldal, mitől utódpárt? Gondolkozz csak el rajta! Az MSZP egy kapitalista párt volt és marad. Mindössze annyi igaz: miután az MSZMP egy vékony, "felső" rétegéből alakult, nem mondhatjuk, hogy tagjai "kommunisták MELLETT SEM" voltak, de azt igen: először "kommunisták", majd "reformkommunisták", végül reformkommunistaságuk álcáját ledobó "nem is kommunisták", utóbbiak a Kádár-korszakot a többi párttal együtt nem merték gyalázni, inkább kisebb jelzésekkel nyilvánították ki, hogy ők már nem kommunisták, megfelelnek a " kapitalista (piacgazdasági)" elvárásoknak (ami teljesen igaz is, de az ellenzéki pártok, persze, igyekeztek és igyekeznek rájuk kenni a "kommunistaságot", ami teljesen nevetséges, de az ellenzéknek szavazatokat hozott és hoz).
A köpönyegforgatás, kaméleon-magatartás 1989 után nagyon széles rétegekre kiterjedt, amin nem csodálkozhatunk ugyan, de azon még én is elámultam: a továbbiakban szinte egyetlenegy tárgyilagos igazmondó sem maradt a közélet porondján (és nincsen ma sem).
Mindezt már sok szépirodalmi írásomban említettem. 1989 óta egyetlen pártnak vagy politikai szervezetnek sem vagyok tagja. "Belső emigrációmból" nem csupán az érdek-hazugokat vetem meg, hanem azokat is, akik - bár némi becsületes gondolkozás után világosabban láthatnának sok mindent, - utóbbira, bár lehetőségük volna, nem hajlamosak. Így találja meg "zsák a foltját", az érdek-hazugok a hazugságokat ostoba módon szajkózókat.

Önéletrajzom említett netköteteim mellékletében megtalálod, és így elolvashatod, hogy az 1989 előtti "múltban", bár gyors és kedvező változásokban nem bíztam, mégis miben reménykedtem.

Most, amikor mindezt megírtam, láthatod, hogy nem táplálok illúziókat a "baloldalnak" nevezett nem-baloldal iránt, DE (!) hozzá kell tennem: a magukat "nemzetinek" nevező, hazafiaskodó pártok megnyilvánulásai semmivel sem jobbak a "balodalinak nevezett" (és meglepően balfácánoskodó) pártokénál, szervezeteknél, SŐT (!), a magyar politikai közélet választások utáni helyzete még aggasztóbbakat ígér annál, mint ami most van. Egy "jobboldali" pártegyeduralmat ígér (bár, a jelenlegi világhelyzetben, merőben új bel- és külpolitika, számos ok miatt, nem jöhet létre, de azért az, ami rossz most, még rosszabb is lehet, félő, hogy lesz is).

BENNED, KEDVES VICZELEK, ne vedd tőlem ezt sértésnek, amint az ánglius szereti mondogatni: NE VEDD SZEMÉLYES DOLOGNAK, de hozzászólásaid alapján szintén a megtévedt és megtévesztett többmillió magyar egyikét sejtem.

Szívélyes üdvözlettel: Miklós

Kedves Miklós!!


Tényleg, csak pár szóban, válaszolnék, nem rabolnám az idődet. Köszönöm, hogy foglalkozol a leveleimmel. Azt viszont, hogy válaszolsz-e rájuk, vagy csak legyintesz egyet, hogy bolond lyukból , bolond szél fúj, neked kell eldöntened. Én azzal, hogy megszólítalak, a legnagyobb tisztelettel, döntést hoztam, hogy szívesen beszélgetnék veled. A műveid, általam valóban csak szerény, ismerete okán.

Sajnálom, ha nem voltam elég egyértelmű. De sikerült „kiugratni a nyulat a bokorból” !

A Te, és a hozzád hasonló, TISZTESSÉGES!!,, értelmiségiek nagyon nagy hibája, akikre gondolok, és bizony vállalom a véleményem, BŰNE, hogy, és most a közelmúltról beszélek, nem voltatok minimum annyira harciasak mint itt ebben a válaszodban. Hagytátok, hogy azok vigyék a szót, a hangos szót, akikről ti pontosan tudtátok már akkor, véleményem szerint, amit a nép többsége csak most kezd megérteni, hogy akkor sem mondanak igazat, ha kérdeznek. Bár neked írom a levem, de kérlek ugyan úgy ne vedd személyeskedésnek, mint ahogy szándékosan nem nevezek meg egy pártot, vagy szervezetet, sőt egy politikai oldalt sem.

Ha a műveidből nem jönne le, számomra pontosan, az állás foglalásod társadalmi kérdésekben, vagy úgy látnám, hogy nem az igazság vezérelné gondolataidat, hidd el, nem reagálnék ilyen kérdésekre. De én úgy tapasztalom, hogy ha nem is értek minden veled egyet, az igazságérzeteddel, nincs problémám.

Elszámoltatás, megbocsájtás?... Lehet, hogy naivnak tartasz, vagy tudatlannak… de biztosan tudom, érzem, hogy ez a sok „faipari szakmunkás” (én magam asztalos vagyok, de nem sorolnám közéjük magamat, bár nem egy szálka került már a tenyerembe) akik a gerendát keresgetik folyton, előbb utóbb, meglesznek ítélve, és akkor nagy szükségük lesz a megbocsájtásra.

.”..ha pedig nem az igazsághoz, tárgyilagossághoz tartjuk magunkat, akkor mi értelme van bármilyen eszmecserének, vitának? Csak egymást fárasztjuk...”
De annak sincs semmi értelme, ha ismerjük az igazságot ugyan, de nem osztjuk meg másokkal, hogy Ők is tisztán láthassanak. Ha nem mondjuk ki HANGOSAN, hogy nem csak a volt kommunista utód párt, és az azt nagyban mozgató, befolyásoló, nagyon sok, kettős állampolgárságú tagot soraiban tudó szövetségese, hanem az őket elsőszámú ellenségüknek tartó demokraták sem jobbak a másiknál. Sőt sok esetben, a háttérben, összekacsintva, közösen rabolták, le erkölcsileg, és anyagilag is ezt a Nemzetet, amit már majdnem pejoratívan használnak, Magyar Nemzetet, HAZÁNKAT. A MAGYARSÁGOT.

Szerintem tudhatod, ismerheted a teljes nevemet. Szívesen megküldöm neked belső üzenetben. ( hogy mondjak neked egy meglepőt, nem messze lakom attól a barátnőmtől aki közvetlen szomszédja volt, egy nemrég elhunyt vecsési festő és költő nőnek, akinek betegágyánál nem egyszer találkoztatok…) A neten, maradok inkább a választott nevemnél.

Kedves Miklós! Nem várom el, hogy válaszolj. De ha mégis, megteszed, és nem kéred külön, akkor én itt az Artán már csak belső üzenetben válaszolok.

Maradok tisztelőd: viczelek, egy magunkfajta csőcselék.



Ui. A 2008. 10.18.-ai Artagóra találkozón, ahol személyesen is találkoztunk, készítettem rólad az előadásod közben három képet. Ha szeretnéd, nagyon szívesen eljuttatom hozzád.

Kedves viczelek!

No ezen második hozzászólásod után csak nagyot néztem! Egyrészt: ki vádolhat engem azzal, hogy nem foglalok állást társadalmi kérdésekben? Ennek ellentmond - igen sok egyéb írásom mellett - a net-en levő két verseskötetem is ("A Szépség Csillaga", valamint az "Én már a nyárba vágyom át..." címűek), továbbá, még ha csak héba-hóba olvasol is el tőlem egy-egy verset az ARTAGORÁ-n, akkor is beláthatod: ilyet állítani rólam képtelenség. Esetleg nem is rám gondoltál? Akkor pontosabban körvonalazd, hogy kikre, mert így nem érthetjük meg egymást!

No és én, amikor a múltról írtam, nem "megbocsátásra" tettem megjegyzést, az elő sem fordult válaszomban, hanem arra: a múlt igazságos bemutatására elsősorban nem valamiféle "ítélet" miatt van szükség, hanem ahhoz a tisztánlátáshoz, amely nélkül egy tisztességes, humanista erkölcs nem érvényesülhet. Kinek kellene megbocsátani? A magyar csendőrnek, aki - a belenevelt haza-hülyeség miatt - agyonlőtte Radnóti Miklóst? Az ÁVH-s tisztnek, aki esetleg szintén hasonló szenvedélyes hit miatt agyonverte akár saját elvtársát, akár azt, aki valódi ellensége volt az akkori társadalmi rendszernek? Vagy annak a sok Horthy-korszakbeli képviselőnek, akik - három személy kivételével - mind megszavazták a zsidótörvényeket?
No ilyen dolgokat sunyi módon nem emlegetnek manapság (de ezt e társadalmi rend lényege érthetővé teszi). Folytathatnám a sort, de - ha akár kicsit is elgondolkodol a múltról - Te is könnyen folytathatod... Mit érnénk ilyen "megbocsátásokkal"? Az igazságot kellene mondani, ha becsületesek, őszinték vagyunk, mindenről, GULÁG-ról éppen úgy, mint Veres Péter egykori megveretéseiről...ha pedig nem az igazsághoz, tárgyilagossághoz tartjuk magunkat, akkor mi értelme van bármilyen eszmecserének, vitának? Csak egymást fárasztjuk...

Az "elszámoltatás", amit említesz, szintén csak úgy érthető, ha pontosabban leírod: kiket akarsz elszámoltatni és miért? Az 1989-es rendszerváltás utáni pártok prominens képviselőit? Komolyan azt gondolod, hogy ez - szavazatszerző hatásvadász szlogenek ellenére, amelyeket Te sem vehetsz komolyan, még egy percig sem - valamiképpen is lehetséges volna? Nem gondolod, hogy a sok botrány már mindegyik pártra régen sötét erkölcsi árnyékot vetít? Nem gondolod, hogy akik leghangosabban kiabálnak, azok füle mögött is sok minden lehet, amit a jónép már három nap után elfelejtett, de Te azért emlékezhetnél arra a sok botrányra, no meg a kérdést is feltehetnéd önmagadnak: becsületes lehet bármiféle párt vagy szerveződés, amelyik MINDIG csak a másik szemében keresi a gerendát, de a saját magáéban, saját tagjában nem méltóztatik megtalálni, csak ha rákényszerítik? (Szándékosan változtattam meg a szálka-gerenda hasonlatot az eseményekre, mert minden oldalon gerendák szerepelnek!)

No szóval milyen "elszámoltatásra" gondolsz, kiknél, miért?

Azt javasolom, kedves viczelek, hogy, ha nekem írsz, akkor pontosabban fogalmazz, - másnak nincsen értelme. Nem szeretném, ha bárki is oda jutna, ahová az a nyegle fiatalember (nevét nem is tudom, kutatni eszem ágában sincsen, ha nem volt hajlandó valódi nevét bátran véleményei alá írni, - nicknevét pedig nem írom ide), akinek zavaros nézeteit, merő jószándékból, egy ideig megpróbáltam neki kibogozni, igyekeztem rámutatni gondolkodásbeli hibáira, de legvégül átcsapott ifjonci szemtelenkedésbe. (Egyébként Te is sok mindenre választ kaphatsz, ha az ARTAGORÁ-n a "Levél a mából gróf Károlyi Mihályhoz" c. versem után írt hozzászólásaimat áttekinted. Talán még azt is eldöntheted: érdemes-e Neked velem levelezni egyáltalán?)

Üdvözöl: Miklós

És a ti BŰNÖTÖK, kedves Miklós az, hogy amikor megkérdezek, bármelyik politikai oldalról szavazót, hogy miért "rájuk" szavaztál, visszakérdeznek.:_ Kire szavazhatnék, mutass egy becsületes politikust?... És igazuk van. Mert Ti, becsületes, engedd meg nekem, öregek, sajnos érthető okokból, olyannyira vissza vonultatok a nyilvánosságtól, nem politizáltok, hogy nem tudtok példaként állni. Nincs mai hiteles példaképünk. Nekem, külön szerencsém, hogy ismerlek.
Sok mindenben, egyet értünk, de van sok dolog, amit másképp ítélünk meg.
Szép dolog a megbocsájtás, de csak az elszámoltatás után.

Üdvözöllek, viczelek

Kedves viczelek!

Egyetértek Veled abban, hogy az igazsághoz minden hozzátartozik, nem csupán az, ami az egyik oldalnak, vagy az egyik társadalmi, vagy egyéb jellemzők alapján többé-kevésbé elkülönülő, rétegnek kedvező, érdekeivel egybeesik, - hanem az is, ami nem. Véleményem szerint MINDENT (!) meg lehetne békességesen beszélni, vitatni értelmes emberek között, akiket az igazság VALÓBAN érdekel. Aki az igazságot akarja, annak miért lenne bármilyen múltbeli vagy jelenlegi kérdéskör kényes?
Múltbeli események megítélése nem szakítható el az akkori társadalmi (és egyéb) körülményektől, így tehát eleve nem az "elítélés" miatt kell a tárgyilagosság, hanem azért, mert a múltról való hazudozásra nem épülhet egészséges jelen és jövő.
Az őszinteség oda is vezethetne (elvileg!), hogy egy összefogóbb, egymást inkább segítő közösség, egy egészségesebb ország jöjjön létre.
Azt hiszem, hogy egyikünk sem táplál azonban ez iránt különösebb reményeket. Aki lopni akar, vagy legalábbis mások kárára erkölcsileg nem helyeselhető módon előnyöket szerezni, annak nyilván nem kell az igazság azon része, amelyik nem fér bele ebbe az önérdek-csoportérdek keretbe. Az hazudni fog, manipulálni, - no és, mint sokszor leírtam, ez a hazudozás, manipulálás ráadásul többnyire nagyon primitív. Nevetségesen az, - de a tömegek színvonala is nevetségesen alacsony. Nem "magyar" sajátság ez, a jelek szerint így van a nagyvilágban - több-kevesebb variációval - másutt is.
Úgy gondolom, hogy Te észrevetted azt is írásomból: nekem az sem tetszik, ha egy író az "eszét játsza", nyegléskedik a médiasiker érdekében. SEMMILYEN (!) kitüntetés nem teszi "szent bölccsé" az írót (egy másik írásomra célzóan hozzátehetném: Szolzsenyicint sem tette azzá, távolról sem!). Számomra az a rokonszenves, ha az író jót akar, és igyekszik átgondolni mondanivalóját, - és tárgyilagosságra törelszik, még akkor is, ha egy múltbeli korszakban jogos sérelmek érték. Sajnos, ez utóbbi magatartás az írókra sem jellemző, - az ellenkezője annál inkább, de nem szükséges ezt hosszan fejtegetnem, anélkül is teljesen nyilvánvaló!

RÖVIDEN: azt szeretném, ami most, és még belátható ideig, lehetetlen.

Szívélyes üdvözlettel: Miklós

Szerbusz Kedves Miklós!

Áhhh!!! nem udvariaskodom! Tudom, tudod, hogy tisztellek. Szeretem az írásaidat is. A fentivel is egyet értek, csak... az ilyen kérdésekben, nekem ez a szelídség kevés.
"Fontos volna, hogy a lakosság megismerje többek között (és át is érezze!) azt, amit Magyarországon a zsidó közösség ellen (és mások ellen is!) elkövettek, ennek okait, az igazság minden fontosabb részletét, - és minden oldalon! "

De az legalább olyan :- Fontos volna, hogy a lakosság megismerje többek között (és át is érezze!) azt, amit Magyarországon a zsidó közösségek a MAGYAR NÉP (és mások ellen is!) elkövettek, ennek okait, az igazság minden fontosabb részletét, - és minden oldalon!
És hogy ne legyek durva, itt az artán, csak az oktatásra utalok...

Tisztelettel üdvözöllek...(most nem) viczelek