farkasszemmé nézi ajkait, időtlenné,
szinte szuggerálja őket, jöjjetek, eggyé,
illatát érettségnek álcázza, nővé,
újjai hegyén kétséget kizáróak vágyai

pedig mindig magához húzhatta,
amikor zsibbadni kezdett szívgödre
körül a pitvar a szépszavú virágzatra,
és pulzust pörgetett fel a kacsintás

zsarátnokká égve kell az égbe jutni,
fújtató játéka legyen a harmónikaszó,
mert most kell, most van itt a jelenet

hogyhogy nem látja a villámfényt,
és nem sikong csendben szüzességéért,
vagy örömét szórva a betűk sarkantyúira

... hajtani a vért, borzongásra lobbanva

írj, írj, suttogd a fülébe, de ne törj lírát,
küldd el, megkapja, ... kapuzárásra