A Főtisztségviselő-Főpolitikus ott tudatlankodik a képernyőn. Egy bizonyos botrányocska ügyében tudatlankodó fő most ez a főnöki fő. Ő nem tudott azokról a nagy pénzekről! Ő nem tudott arról a nagy pazarlásról! Ő nem is ismeri a Nagyonnagy Markoló nevűt, aki markol, mint a markológép! Ő a nemes, demokratásan Hungarykás országocska tudatlan főhonfija, - és becsületes, mint a ma született fehér bárány!
Tényleg! Ez a Hungaryka ilyen ország. Itt senki sem tud semmiről. Mindenki kis la-la-lallalás tudatlanka. Ha kifizetnek valakinek erkölcsileg erősen kifogásolhatóan egy - Hungarykás mértékkel mérten - iszonyú nagy summát, arról, mikor ott a botrányocska, hát nem tudja senki mint is történt, hogy történt, miért történt, többek között:
1.) nem tudja az, aki a szerződést kötötte, mert a kötést oldás előzte meg,
2.) nem tudja az adminisztrátoros leányka, aki az összeget papirosra lekörmölte, mert erősen rövidlátó, és nem tette fel a szemüvegét, amikor béjegyezte a Nagyonnagy Markoló nevére azt a summát, - igaz, ha felteszi a szemüvegét, akkor látta volna, de akkor meg, okkal feltehetően, őt rövidke úton...,
3.) nem tudja a bérszámfejtő, mivel akkor éppen fájt a szeme, be kellett kötnie, így bekötötött szemmel számfejtett, úgy nehezebb, de biztonságosabb,
4.) nem tudja a Fenséges Felügyelő Bizottság egyetlen tagja sem, mivel, amikor éppen erről tárgyaltak, mindannyian kinéztek az ablakon, ahol egy fekete macska futott át az úttesten, egy fehér egérrel a szájában, ami elvonta a figyelmük, igaz, nem két fillérért felügyelnek bizottságilag, de azért, ugyebár, egy ilyen váratlan feketemacskás esemény esetén nem várható ez-az...,
5.) nem tudja a Főhatóság, mert, ha az mindent tudna, akkor a főhatóság jól fizetett főtagjait gyakrabban kicserélnék két választás között, és mind mehetnének valahová bérrabszolgának, utóbbi viszont túlontúl ókoriasan demokratikus,
6.) nem tud az összegről semmit Nagyonnagy Markolóné, született Kincstagadó Lujza, mert ő csak úgy bé szokta dugni a férjétől átvett pénzecskéket a harisnyájába, vagy a farmerszoknyája sebtiben felmart zsebébe, meg sem számolja, annyira bízik férje makulátlan becsületességében,
7.) nem tud a szóban forgó nagy összegű pénzecskéről az előbb említett Lujza barátnője, született Szinténludas Szirénke, mert ő nem hallgat Lujzácska csacsogására sohasem, minden találkozásuk előtt füldugót dug aranyfüggőkkel ékesített fülecskéibe,
8.) nem tud erről a pénzösszegecskéről Tündebünde Terike sem, Nagyonnagy Markoló úr állandósított szeretője, aki, mint nyilatkozta is, abban a hitben élt,
hogy testimádója a neki ajándékozott terepjárót kis nyugdíjából takarékoskodta össze, a neki vett vett háromszobás örömlakással együtt, amit ő, meghatódottan, könnyek között fogadott el, mit sem sejtőn,
9.) a nagy összegről, amit Nagyonnagy Markoló Úr méltóztatott felmarkolni, természetesen nem tudtak semmit Nagyonnagy Markoló úr párttársai, akik nem is sejtették eme pártúr egyre fokozódó gazdagodását, azt hitték, hogy az illető csendes szerénységben éldegél, és önzetlenül munkálkodik magasztos országocskája érdekében, valamint pártja eszményien szép eszméiért,
10.) no és természetesen nem tudott az ügyről semmit a képernyőn nemtudomkodó Főtisztségviselő-Főpolitikus, aki, mint ferdén lógó monológjából kiderül, hiába volt távolabbról mégiscsak főnöke Nagyonnagy Markoló úrnak, még annyit sem tudott, hogy az illetőnek marka van. Most már tudja, de csak néz!

Hát nem irígylésre méltó országocska ez a Hungaryka?! Itt a köznép sem tud semmit, hiába tömi tele a fejét a média, a ladya, a képya, mindettől még azt sem tudja: miért ez issza meg a levét annak, amit annak idején, meg utána annyian mind csináltak, meg csinálnak? Miért ezt patkolják, azt makkolják, emezt meg bűnbakolják? Nem tud semmit a sikamlós olajügyről, bár annak idején már zúgott tőle a feje, sem a fura nevű álcéges törökemberes tőrről, hogy miért is nem, vagy miért is igen... Nem tud semmit szépen szóló szőlőről, bányáról, banyáról, hazugot kiáltó hazugokról, csendőrért kiabáló csendháborítókról... Nem tud semmit a szakadó partokon kívüli cégekről, amit azok a cégéres... Nem tudja, hogy miért kap a demokráciás főbíróságtól puszinyuszisan enyhe ítéletet a kődobáló, a nyilazógyanús, a robbanókoktéljátékos-szerencsejátékos, meg a többi érdekesen jóféle rosszféle. Nem tudja azt sem, hogy mitől fekete itt a kéz, a lélek, no meg szinte az egész dicsőséges ötkarikás Hungarykás gazdaság, a Fiam-lányom Kft.-től kezdve a Kéz Kezet Mos Zrt.-ig. Ilyen szemérmes tudatlanságban él itt a közönséges köznép is, - hogy már a fentebb levő fentiekről ne is beszéljünk!
Persze, egyesek arra hivatkoznak, hogy boldogok az együgyűek, mert övéké a mennyek országa, ez a mennyek országa pedig ez a piacdemokratikus ország, - de azért az is lehet: ez a mostani együgyűség nem az a bibliai együgyűség.

Egyébként én sem tudok szinte semmit a fentebb említett legtöbb dologról, így akár büszke ehunbehunhonfi is lehetnék, akár az Ehunbehun Piacpárt főpolgára is, - ha nem volnék olyan kényes ízlésű némely dolog tekintetében (utóbbi miatt kapok is ám vádló tekinteteket!). Én sem tudom, hogy 1989 óta hány Nagyonnagy Markoló úr urazott el bizonyos pénzekkel, és hányan szegényedtek el a nagy politikai hordószónokok közül nemes eszmék szolgálatában... Többek között azt sem tudom, hogy mi a vizicsudabudától olyan ünnepelni való ez demokráciásnak kikiáltott, arcátlanocska piacállamocska... Igaz, igaz, most lehet szavazni, négyévente, erre is, meg arra is, de a bunkó, az bunkó, - sőt, hol volt bunkóságban ezekhez képest az az egykori málinkó!
Hát, igen, igen, az jó, hogy lehet szavazni, mégis ott marad a szavazó az ő tudatlanságában, mert amikor arra szavaz, akkor is erre szavazott, ha pedig erre szavaz, akkor is arra szavazott, - de ezt, természetesen, nem is sejti. Ha kicsit módosítottan is, de él a közmondás: "Szavazz, tinó, ökör lesz belőled!"

No azért én mégsem vagyok olyan nagy ehunbehunhonfi, mert egyet tudok, amit ezen országocska nem: tudatlanságból is megárt a sok! Legalábbis becsületnek, jóakaratnak, tisztességes segítőkészségnek, meg... no de hol van már mindez?!
Hol van, nem is a tavalyi, de a még sokkal régebbi hó? Az, amelyik akkor sem volt hófehér, de a mostanihoz képest azért...

(2009)

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)