- Filozófus Uram! HEURÉKA! Megvan! Megvan! Tiszta Helyzetet teremtett ez a mi gyönyörűszép Piacdemokráciánk! Közzétették az állami fővezetők fizetését. Vannak közöttük olyan szegények is, akik csak tizenötszörösét kapják az én nyugdíjamnak! Igaz, lehet, hogy a nyugdíjuk is hozzájön... Ugye, Filozófus Uram, szép ez a - mint az egyik politikus elégedetten és büszkén megjegyezte - TISZTA HELYZET? Filozófus Uramnak mi a véleménye erről?!
- Hát helyzetnek, kedves Buzgónhívőpolgár Bácsi, el kell ismernem, tárgyilagosan, tényleg helyzet... Ám, tudja, a szépség megítélése ízlés kérdése is.
Ezenfelül - bármily meglepő is sokak számára! - HELYZET mindig van, inkább az volna a csoda, ha semmilyen sem volna, - de olyan eddig még nem volt. Akinek ez a helyzet szép, az hadd örüljön, mint Buzgónhívópolgár Bácsi is! Az én felfogásom a szépségről egészen más, de hiszen ismeri a mondást: "Kinek a pap, kinek a papné." No és akadhat olyan különc, akinek, tekintettel az adott papné igen mérsékelt bájaira, esetleg egyik sem...
- No de képzelje el, Filozófus Uram, van olyan politikus, aki kilátásba helyezte: az állami fővezetők javadalmazását maximálni fogják...
- Ennek szükségessége, józan és becsületes gondolkodás mellett, már 1989 táján fel kellett volna, hogy merüljön, lehet, fel is merült talán, de gyorsan alámerítették. No, persze, a józan és becsületes gondolkodás... Egyébként ezzel a maximálási dologgal most sem sietnek, mégis, ha majd azt olvashatja az újságokban, kedves Buzgónhívőpolgár Bácsi, hogy a maga nyugdíja már csak tizenkétszerte kisebb, mint azon államfőhivatalnoké, nem tizenötszörte, akkor tényleg féllábon ugrálhat majd az örömtől... Attól félek azonban, hogy saját nyugdíjából akkor sem nagyon ugrálhat majd, továbbra sem.
- Filozófus Uram olyan kishitű. A Hit csodákra képes!
- Nem kétlem, de attól függ: ki az, aki hisz, no meg miben. Ezeken túlmenően a csodák is sokfélék, ennek az országnak volt már része olyan csodákban, amelyeket csoda, hogy...
- Bíznuk kell, Filozófus Uram! Vegyen példát tízemeletes házunk nagy költőjéről, igaz, amatőr, mert nem abból él, hanem vállalkozásának nyolc félfekete munkásából (Obama nincs közöttük!), de mégis milyen profi-pofi módon fejezi ki a Győztes Reményt:

Magyar! Eljött a Tiszta Helyzet!
Új Kilátás - Belátást nemzett!
Most már, hazafiként, belátod:
magánzsebben mily millárdok?!
TAPSOLJ! "Éljen!"-t, "Vivát!"-ot rája!
Ez a Nép Demokráciája!
Ráfizet? Mást, mondd ki is várna?
Ingyen ki is demokratálna?!

Ugye, milyen szép? Ugye, Petőfi is írhatta volna?!

- Hát...tudja, kedves Buzgónhívőpolgár Bácsi, a szépségről inkább megtartom a saját ízlésem, még e vers után is. Petőfi pedig valóban írhatta volna, HA a szabadságharcot túléli, mert nem veszi őt észre a kukoricásban az a lándzsás kozák, HA Haynau nem akasztatja fel, HA az 1867-es Kiegyezés után sikeresen korrumpálják, utóbbi azonban az ő esetében nem látszik túlzottan valószínűnek, még akkor sem, ha minden rendszerváltás után ilyesmire ugyancsak tömeges példa van irodalmi téren is...no és még mindig ott van egy "HA": ha tehetségének észbeli forrása teljesen kiszárad!
- Jaj, Filozófus Uram, itt a buszom! Mennem kell!
- A busz megérkezése nem éppen "Jaj!", de attól félek: igazi "Jaj!"-okra is lesz itt okunk... Meg azoknak a fentebb emlegetett szegény főállami főzsebelőknek is, ha esetleg mégis maximálják javadalmazásuk, és otthon az asszony észreveszi, hogy a férje abban a hónapban csak két és fél milliót hozott haza hárommillió helyett...

(2009)

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)