- Ne légy élhetetlen, Lajos! Ha alpolgármesterből polgármester akarsz lenni, vagy pláne országgyűlési képviselő, akkor neked is ügyeskedned kell valami hírveréssel. Látod, az a gyarmatbalassai vagy balassisbálintgyarmati kitiltotta a városából azt a szlovák főembert...azt a hogyishívjákot... illetve persona non grata státuszba lökte. Te is kitilthatnál valakit, illetve nemkívánatossá...
- Ne izélj, Julcsa! Kit tilthatnák ki, mondd meg! Hacsak nem azt az utálatos perszónát, az anyádat, de azt úgyis hiába...
- Az anyám ne nevezd perszónának, mert majd pert akaszt a nyakadba, de akkorát! Tiltsd ki az amerókai elnököt városunkból, erről a szép Csökönyösbikamocskoscsokoládról! Azt az amerókai félnégert...
- Julcsa! Megértem, hogy lédi szeretnél lenni, de jegyezd meg: nem illik a néger szót használni egy négerre, hanem úgy kell hívni: feketebőrű! Ő egyébként nem is teljesen fekete, hanem...
- No akkor nyilváníttasd persona non gratanak azt a félfeketebőrűt...azt a Óblamálóst! Vagy Oblamamálóst?
- Julcsa! Az a szegény amerikai elnök semmi rosszat nem mondott ránk, magyarokra, így ebből csak bajunk lehetne, hiszen nincsen rá ürügy, és az a sok írigy rögtön... Szerintem az a szegény amerikai elnök nem is ismeri a magyarokat! Ha ismerné, akkor, persze...
- Jó! Akkor csak annyit írj neki, - nem, inkább táviratozz! - hogy ha valami rosszat mond hazánk hunfiaira, akkor nem utazhat be Magyarországra Csökönyösbikamocskoscsokoládon át!
- Julcsa! Szíves figyelmedbe ajánlom, hogy Csökönyösbikamocskoscsokolád nem a határszélen van, hanem az ország közepén...
- Te mindig okoskodsz, Lajos! Attól még elküldheted a táviratot! Ki törődik azzal, hogy hol van városunk, egyébként sem ott van, hanem a béka alfele alatt! Én majd értesítem a lapokat. Különben, ha az ország a csőd szélén van, mint egyesek állítják, akkor Csökönyösbikamocskoscsokolád is szélrűl esik... Gondoskodni kell a jó szélről, ami majd beröpít téged abba a... Hallhattad, valahol egy önkormányzati mesterkedőpolgár kollégád hírül adta: náluk az asszonyok egyrésze kínozza a méhen belüli magzatát, hogy szellemileg visszamaradott gyereke szülessen! Egyből híres lett! Maholnap...
- Drága Julcsám! Az ilyen kijelentéseket hétpecsétes hivatalos okiratokkal kell igazolni, különben bűntettnek minősülhet egy ilyen kijelentés... No és minek kellene szegény asszonyoknak erőszakkal gyengeelméjű gyermeket szülni ott, ahol valószínűleg spontán is megy a dolog, hiszen az a polgárfőember, aki ilyeneket mond, az sem lehet egy észerősség, és a joghoz is csak annyit ért, mint...
- Ugyan, Lajos! Mi a fenének kellene értenie egy önkormányzati tisztségviselőnek a joghoz, akár valamicskét is! No és azért van nálunk ily kackiásan cicamicás demokrácia, hogy bárki bármit mondhasson! Csak híres odamondogatással lehetsz híres! Te még hazánk nagyjaitól sem tanulsz el médiahatásos viselkedést! Lám, a Sanyitól sem tagadtad meg a kézfogást, amikor azt a csökönyösbikamocskoscsokoládi díjat átadtad neki, pedig ő volt itt abban az átkozott veresvilágban a párttitkár...
- Julcsa! Térj észhez! Ő volt a párttitkár, de ma már egy pár titkára is van, és a legnagyobb vállalkozó városunkban, - mindenre vállalkozik! Még arra is képes volna, hogy beáruljon: mi is ugyanabból a pártvezetőségből fineszeskedtünk ki nagyeszesen!
- Hát pedig valamit tenned kell, Lajos, hogy beszéljenek rólad, meghívjanak a televízióba. Látod, annál a másik önkormányzatnál is milyen ügyesen kitalálta valaki a "Segély helyett kötelező közrabszolgamunkát!" mozgalmat, meg a "Pénzsegély helyett bevásárlókártyát!", amivel kártyázni is lehet. A másik főönkormányzati ember meg nem ad segélyt azoknak az elvetemülteknek, akik dohányoznak vagy kávét mernek inni, - még ha egyébként majdnem koldusszegények is. Te is találj ki valamit!
- Hát tőled, Julcsa, nem lehet megszabadulni! Talán igazad van, túl szerény vagyok, egyesek viszont még azt a szerény összeget is sajnálják tőlem, amit...
Tudhatnák pedig, hogy amelyik szentnek nem maga felé halik a keze, az...no igen, az! Annyi szent! Nos mit szólnál ahhoz, ha nyilvánosan leköpnék egy veres lobogót, hiszen az önkényuralmi jelképnek is minősíthető némi önkénnyel, továbbá ebben az országban...
- Hát, látod, Lajoskám, ez már valami! Igaz, sokan köpködnek ebben az országban, de azért ez, így együtt, veres zászló és leköpés, az már valami!
Én majd intézem a szervezést, hiszen szinte értelmiségi vagyok, tanítónő, mert, sok embert megtanítottam nőként e városkában erre-arra, különösen az első házasságom előtt...Meghívom a televíziót, a szomszédos országok főmagyarjait, a lapokat, a komákat, a romákat...igen, a romákat is, ne mondja senki, hogy bármelyik etnikai csoportot kihagytuk a buliból, no meg így biztosabban bégyün az a médiaesemény is...

(2009)