Szemem héja rándul néha.
Lassú vér. A testem léha.
Villám villan, léptem illan,
mégis írtam. Hittem így van
- helyén - enyhén, megkeverném
és a végén permetezvén
Godot kertjét, igenelném
égéstermék csipkecserjén
- csizmám - kígyó. Szótlan, így jó.
Nem butít, Ó , trónbitorló!
Útját járom ingoványon.
Mindig vágyom, nézzen, lásson
engem fentről, tudja ebből
ezer tervből minden megdől.

...a fatty csak áll, Godot-ra vár...
...jő és megtalál...