Szia Hajni!

A pixis alatt én magát a szakmát értem, mindennemű gazdasági felhang nélkül, miután a pénzkereső részéből évtizedek óta kiszálltam (bár azért a jogdíjak még csurrannak, csöppennek:-), ma már másból tartom el magam (az esőre:-) ), így színtiszta élvezetből irkálgatok és zenélgetek, szóval nem kényszeres amatőrként.:-)
Azért az jól esett, és esik, hogy sokaknak tetszik, amit összeeszkábálok, hiszen éppen ezért (is) csinálom, no meg a magam gyönyörére.

Mindenesetre tényleg hallgasd csak meg ezeket a hangzókat, és figyeld a dallamukat! Érdemes!:-)

Üdv: Hajcihő

Hát, mit mondjak, kongratulation!

Bocs, de én semmiféle pixisben nem vagyok benne. Na, még csak az kéne! (Hacsak nem az olvasók szívére gondolsz -- mert azt szívesen vállalom.)

Üdv: Hajni

Szia Hajni!

Bizony, hogy van ilyen! Ezek apró töblettrükkök, mert - bár nyelvtanilag - pl. az "e", az "ü", meg az "ű" is a magas hangzókhoz tartozik, de - mikor kiejted őket - akkor bizony mély tónusúak. Próbáld csak ki, mondogasd gyors egymásutánban az e-ét, az ö-ő-ü-űt, és figyeld mit fogsz hallani!
Ezért aztán, pl. dalszövegeket ír az ember (én jópárszor megtettem, és néhány százezer példányban el is adták), akkor erre is illik figyelemmel lenni.
Versírásnál sem árt, mert bár tudatosan senki nem figyel rá, mindenki érzi, hogy az a egy mély (és rövid), az e is egy mély, és az ü, ű is mély tónusú hangzó.
Tehát, ha teheted, akkor úgy alkalmazd őket, hogy erre is figyelemmel vagy.
Ugyan én nem csinálom olyan régen, mint te, de azért úgy '68 óta én is benne-benne vagyok a pixisben.:-)

Üdv: Hajcihő

Hát, Hajci, én nem zeneileg, hanem nyelvtanilag válaszoltam. Tudod, a hangzóilleszkedés szabályai...
Mélyek: a, á, o, ó, u, ú.
Magasak: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.
Ha te tudsz valami zenei szabályt a rímekre, kérlek, írd le nekem.
Mondtam, ugye, hogy még rengeteg tanulnivalóm van!
Üdv: Hajni

Heló Hajni!

Igaz, és mégse. Az "a" hangzót nem tudod magasan (és hosszan) ejteni, míg az "á"-t igen. Próbáld ki; ismételgessed: a-á-a-á...stb. Ha odafigyelsz, meghallod, hogy - zeneileg - az "a" mélyebb, ráadásul a mássalhangzókörnyezete olyan, hogy nem is lehetséges a hosszú ejtése, mert a nyelvünkben a létező legritkábban fordul elő, hogy az "a" hangzót hosszan ejtjük. Az - legfeljebb - valami tájnyelvi szó lehet, vagy az alulműveltek szlengje.
A ritmuskép ezért így hangzik: ti-tá-ti, ti-ti-tá. Mondd ki, és meghallod. (Én akár le is kottázhatom :-) )

Üdv: Hajcihő

Helló, Hajcihő!

Pici hiba a kritikában:
pa-rá-zson.....mély, mély, mély(az "á" is mély)...ti-tá-ti
pa-zar-lón.....mély, mély, mély...................ti-tá-tá

Igen, a végső tá helytelen.
Üdv:
Hajni

Kedves Magnólia, akiről végre tudom, hogy ő Hajni!:-)

Először egy kis segítség: Amikor megírsz egy kommentet, mielőtt elküldenéd, jelöld ki az egészet és utána másold! Velem is többször előfordult, hogy elszállt az írásom, mert túl rövid ideig hagy bejelentkezett állapotban az Arta (és más helyen is az oldalak) időrobotja. Szóval csak egy pinduri odafigyelés, és máris nem tud kiszúrni veled a szoftveresek ördöge!:-)

Akkor most megígérem, hogy - amennyire időm, és a lustaságom feletti pirruszi győzelmem engedi - újra végigolvasom a verseidet, és - ha okom lesz rá - akkor azon túl is fogok megjegyzéseket fűzni hozzá, hogy "tetszik", "el vagyok alélva", stb.:-)

Akkor ehhez a versedhez egy kritikai észrevétel: Külön örömömre szolgál, hogy a sok-sok magát versírásra predesztináltra vélőkkel szemben, számodra a sorvégi rímek nem csak kínkeserves és nehezen betartható - sokszor fel sem ismert - szükségszerűségek, hanem szigorú törvényszerűség. Mind a szó ritmusát, mássalhangzói azonosságát, hasonlóságát illetően, mind pedig a hangzók hangmagassága szempontjából. Na pláne, hogy csak ezért nem vagy hajlandó feladni a szöveg értelmét. Persze létezhet olyan rímpár, amelynél ez nem, vagy csak nem tökéletesen valósulhat meg, ezért aztán - úgy érzem -, hogy néha feladod a küzdelmet, megőrzöd a gondolati, érzelmi tartalmat (már ez is arra vall, hogy valóban verset írsz, és nem rigmusokat:-) ), és - tán belsőleg pironkodva - de eleresztesz egy megdöccenő rímpárt, mint itt:

Mezítelen talppal kelni át parázson,
Ezer-sebű szíved kitárni pazarlón,

Parázson: mély, magas, mély és rövid hangzók, pazarlón: mély, mély, mély és hosszú hangzók, tehát megdöccen a rím.

Mindenbe lefogadom, mert olvastalak, hogy tudsz ide megfelelő szinonímát!

Hát most ennyit a piszkálódásaimból.:-)

A versed - mind gondolatisága, mind ritmikája, képei, egyedi szóalkotása tekintetében - igencsak kedves a számomra, mert - szokásodhoz híven - pompásat alkottál.

Üdv: Hajcihő, aki Hajas György, így Gyuri is. (Bár személyes tulajdonságaim okán választották nekem, sok évtizede a Hajcihő nevet.:-) )

Jaj, írtam itt egy hosszú magyarázkodó szöveget, amely úgy elszállt a bánatba, mikor elküldtem, hogy még az oldalról is kiléptetett!!!
Nem először fordul elő, és én nem írok piszkozatot, megismételni meg nem tudom újra -- auuuu-auuu-auu-au!

A lényeg: Kedves Hajcihő, külön bocsánatodat kérem a "megbotránkoztatásért"!
Kérlek, ne kerülj el aprólékos kritikáiddal sem --, biztos javamra válnának!
Mindkét névre "hallgatok"!

Üdvözlettel
Hajni

Kedves Magnólia!

Olvasom ezeket a verseket és - nem kicsit - tetszenek is.
Gondolom észrevetted (naná), hogy nem fűzök hozzájuk kommentet, bírálatot.
Az ok is igen egyszerű: Tudok maggyarul. Azaz, számomra úgy tűnik, hogy valaki más műveit publikálod itt az Artán. Márpedig minek is reflektáljak olyan valakinek a munkáihoz, akinek fogalma sincs róla, hogy a művei itt (is) fórumot kaptak. Ezen az alapon, akár Petőfi Sándornak is írhatnék, hogy mi a véleményem az Anyám tyúkjáról! Igen kicsi az esélye annak, hogy elolvassa!:-D
Ha azonban Dobos Hajnal, Magnólia nicknammel jelenik meg itt, akkor untig elég lenne a megjegyzésben így aláírni, hogy; Dobos Hajnal.
Ebben az esetben lehetne (érdemes lenne) méltatni, bírálni a verseit, beszélgetni azok témaválasztásáról, a mögöttes filozófiai és érzelmi tartalomról egyaránt. Avagy Dobos Hajnal ezt nem igényli, mi több el kíván rejtőzni az "ezerfejű cézár" elől, mert tart a véleményétől, és pusztán - lehetséges - olvasói táborát óhajtja növelni?

Nem tudom, és nem is igazán értem ezt a választást. Ha már egy publikáló szerzőről van szó, nyugodtan megjelenhet a nickjével, de úgy, hogy személyre szólóan lehessen vele értekezni az alkotásáról.

Naszóval, ha te vagy Dobos Hajnal, akkor szívből gratulálok a versekhez, különös tekintettel arra, hogy egyetlen egy méltatlant sem találtam közöttük, ha pedig nem, akkor tudd: Jól választottál, hogy idehoztad a műveit, hogy megismerhessük. Ebben az esetben azonban niincs mit mondanunk a szerzőnek, mert nincs jelen.

Üdv: Hajcihő