áhh gratula... ez eszméletlenül szép... nem tudom mennyi idődbe telhetett de hogy nem volt 5perc az 100% de jó lenne ha én is így tudnék rajzolni... ^^ de ha valaha ez megtörténne akkor az jó sokára lenne...:D

Gratulálok a munkáidhoz!
Bele olvastam pár hozzászólásba. Tetszik a téma és én is belekotyogok, még ha offolok is.
Az említett tanfolyamokon tényleg meg lehet tanulni a jobb agyfélteke használatát. A bal kezeseknek alapból fejlettebb is ez a terület. ( én is bal kezes vagyok, de fejlesztésre szorul még így is....)

A lényeg, hogy a technikát bárki akár könyvekből is elsajátíthatja. Egyedül szorgalom kell hozzá, mint mindenhez. a technika biztosít egy szilárd alapot, de semmi mást. Művészi alkotást létrehozni nem csupán a technikai tudás birtokában lehet. Lelki mélység, különleges látásmód és érzékenység is kell hozzá, továbbá egy olyan valami, amit nem lehet sehol megtanulni. Annak a képességnek a használata (ami mellesleg mindenkiben megvan), hogy a kollektív tudatra, arra az ősi emberi tulajdonságra tudjon hatni az alkotó, ami már évezredek óta összeköt minket.

Erre a képre visszatérve: El van-e rajzolva, vagy sem? Én azt mondom, hogy persze hogy el van. (mivel nem vagyunk fénymásoló gépek, ezért a valóságnak, csak egy apró hányadát tudjuk leképezni pontosan.) Zavar ez engem? kicsit sem.

A többi képedben is gyönyörködtem. nagyon jó melók, gratulálok mindhez!

Kívánok sok kitartást, látó és értő szemet, no és persze sok-sok érzelmet, hogy kiteljesedhessék (az általad nem létezőnek vallott) tehetséged!:-)

Üdv.: Chilli

Nos, ezt a dolgot én meg is értem. Én próbálok mindenkinek segíteni és rávilágítani a problémákra, főleg a kezdőknél - és sajna én is igen sokszor kaptam olyan kedves beszólásokat, mint hogy kötekedek, beképzelt bunkó vagyok és még sorolhatnám. Holott mások szerint is csak építőkritikát írtam. De - és ez nagyon fontos - pár ember viszont még meg is köszöni, ha írnak neki kritikát, szerencsére és utána magamban még örülök is, hogy volt valami hasznom :). Én az ilyen emberek viselkedésére szoktam alapozni, mikor kritikát írok. Ha valakinek meg nagyon nem tetszik és félreérti a kommentet, akkor utána hozzá nem is írok inkább többet, inkább csak kívülről szemlélem tovább, ahogy álldogáll egy helyben.

A görcsölést meg sajnos nem tudom elvetni. Alapból igen pesszimista vagyok (ezért keseredek el kicsit, mikor rájövök valami hibára a rajzomon és gyakran elsiklok a jó részletek felett)és ezért sokkal keményebb elvárásaim is vannak magammal szemben. Ezért van az, hogy sok alkotásomat nem tartom túl sokra és hogy minél jobbat akarok alkotni, ebből kifolyólag meg görcsölök. Mert nem csak magamnak, de másoknak is meg akarok felelni - ezért meg még inkább görcsölni kezdek, egyre jobban :) Múltkor majdnem félbehagytam ezt a képet, mikor barátom rámutatott egy hibára. Nem azért, mert megsértődtem, hanem mert megharagudtam magamra és arra a nyomorult hibára is - emiatt pedig már nem láttam értelmét a folytatásnak. Ennek az egésznek úgy lenne vége, ha végre túllépnék a hibákon vagy nem lenne aránytalanul súlyozva a probléma. De ez utóbbi sajnos ugye nem működik. Próbálok egyébként saját szórakozásból rajzolni, de mivel azt emeltem szemem elé, hogy rajzaimat eladhassam és portrérajzolásból élhessek meg, nem csak puszta szórakozás :S Hát igen, ez van, ha az ember keveri a szórakozást a munkával. De ha majd lesznek megrendeléseim, talán az is segíteni fog :)

Addig is rajzolok, megpróbálok fejlődni és esetleg új technikákhoz nyúlni :)))

:)))) Igen elvárások mindig vannak.Viszont ez miatt nem kell görcsösen rajzolni,nem kell úgy alkotnod hogy azon forogjon az agyad ezt vajon hol cseszed el vagy hol cseszted el.Senki sem hibátlan.A gond mindig az amit az alkotók is nehezen akarnak belátni,hogy ha egyszer a szintet felrakod magadnak igen magasra akkor a szemlélők/és művésztársak onnantól azt a szintet várják tőled.Nem erőszakosan csak mutattál valamit amit addig nem és ezt a fejlődésnek is betudhatják.

A múltkor irtam neked egy hosszú kommentet arról,hogy miért nem kommentelek sokak művei alá.Igen a kezdőknek szüksége lenne a látásmód kialakulásának segitségére sőt sok alapvető rajztechnikai tipp megsúgására.Sajnos olyan tapasztalatom van ha még épitően normálisan is magyarázza el az ember azt,hogy az miért nem jó ahogy van sértődés a vége,mert szentűl hiszik,hogy az egy rendkivűli és zseniális alkotás amit mutattak.És akkor itt jön az,hogy nekem nincsen ehhez türelmem,nem tépem a számat ha süket fülekre találnak.Akkor meghagyom abban a hitben hogy zseniális és majd a többi ember szemlélő felnyitja talán a szemét az illetőnek.

Nem vagyok tanár alkat és nem is szeretnék az lenni.Sőt az én munkáim sem hibátlanok mert talán a saját alkotásaimat még komolyabb kritikai szempotok aalapján vizslatom mint a másokét.Ettől fejlődünk meg a rengeteg gyakorlástól.Kezdőkkel még egy nagy gond van sokszor elmondanád neki a térszerkesztések lényegét hogy miért úgy rajzolja a rövidülési pontoknál amitől a kép lejön a papirról akár egy portré esetén is.Azt sem tudják sokan mi az mert nincsen alapismertük.Ilyen alapon akár az űrhajózásról is mesélhetnék nekik nem tudnák miről beszélek.Az anatómiáról már nem is beszélek.Szóval nem kell görcsölni.Csak a saját szórakoztatásodra rajzolj és akkor menni fog görcs nélkül egyre több hibát kiküszöbölve amire esetleg most még hajlamos vagy.NA a multkor is csak ennyit akartam irni de a rendszer kidobott és ezt nagyon nem volt kedvem mégegyszer bepötyögni :)))))

Cof666: én meg már írtam, többször vétettem ilyen hibát (példának okáért: http://thubakabra.deviantart.com/art/Kate-Beckinsale-110880376 - egy fél éves rajzom, de van ezen kívül más is). Ez nem tudatlanságból fakadó hiba volt, hanem egyszerű elcseszés, nem emiatt fogok jobban rajzolni legközelebb :) Mindenesetre örülök, ha megírják a hibáimat - ez a szemprobléma egyébként nálam egy visszatérő dolog sajnos.


Az egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy valóban így működik, amit említettél és amire Biorobot is utalt: mindig egyre többet várnak az embertől és már egyetlen hiba se megengedett... egyre görcsösebben rajzolok emiatt és egyre jobban megy el a kedvem tőle. Egyre hosszabb ideig tart egy rajz elkészítése, mert veszik el az ambíció és a kötelező meg egyre gyomorszorítóbb. Elcsúszott a szem, igazad van, de ezt már vagy 20x említed és nagyon nagy hibának számít szerinted (a többszöri említés, a bizonygatás programmal és a körítés adja ezt a feltételezést részemről). Egy abszolút kezdőnél miért kisebb hiba? Neki is ugyanúgy meg kell tanulnia ezeket a dolgokat.
Néha már kicsit elegem van, hogy fejlődgetek, fejlődgetek, de hiába, mert az elvárások a fejlődéssel arányosan nőnek és nem látom az út végét. Már erősen fontolgattam párszor a rajzolás abbahagyását, hogy kevesebb probléma legyen az életben - és ha abbahagyom, valóban görcsmentesebb lenne az életem. Vagy talán jobb volna a jobb rajzokat fel se tölteni sehová, hogy ne ahhoz legyen a viszonyítás :D Akkor máris kisebb hibának számítana a szem? :D Remélem nem vagyok félreérthető, én csak egy meglátásomat írom le az elvárások rendszeréről.

És ezzel a problémával nem csak én küzdök, egy nagyon jó alkotó is említette már ugyanezt.

Mellesleg köszönöm, a dicsérő szavakat és hogy szerinted letettem már valamit az asztalra. Bár én ezt nem így érzem.

Biorobot: köszönöm szépen. :)

Biorobot azzal egyetértek hogy a sok értéktelen alkotást és egyebeket sok helyen a fellegekig magasztalnak.Itt a vélemények nem belekötés céljából irodtak e mű alá.Ez az alkotás a hibái ellenére is kiemelkedő szinvonalat képviselnek.Az észrevételeket mivel én kezdtem el azért irtam meg az alkotónak,hogy legközelebb jobban odafigyeljen ezekre a dolgokra és akkor ha nem véti úgyanezeket a hibákat olyan alkotást készit amely egy az egyben lemászik a papirról!!!

Az meg ha valaki már ilyen szinten alkot akkor ezt tudom mivel sok nemzetkőzi oldalon is szerepelek én is a legapróbb hibát is megemlitik az embernek és ezt nem rosszindulatként teszik.De alapból elvárják a hibátlan munkát ha valamit már letettél a kategóriában az asztalra.És Thupakabra már mutatott teljesen hibátlan alkotást.Ezen nem is kell csodálkozni ha onnantól azt várják tőle.Ő rakta nagyon magasra a mércét az alkotásaival szemben :))))

Már nem azért mondom, de mindenféle rissz-rossz mázolmányt, egyebet net-szerte dicsérnek, egy ilyen rajzon pedig ha van is pár mm eltérés, már belekötnek...

Lenyűgöző alkotás, csak gratulálni tudok!!
(a haj külön fenomenális)

Tökéletes.

Valóban, a tanfolyam után amatőr képek születnek. De a lényeg a dologban, hogy egy látásmódra tanít meg, amit ugyanúgy tovább kell fejleszteni, mint a hagyományosat. Ha valaki lusta lesz utána gyakorolgatni és tanulni, akkor valóban amatőr is marad :)

Félreérés ne essék, én magam elég kétkedve nézek erre a módszerre (leginkább arra, hogy csodaként fogják fel), de azért szinte mindenki túljut a pálcikaember rajzolásán és képesek tónusozni, akár nagyon kontrasztosan - amire sok kezdő nem jön rá :) Szerintem meg azért nem biznisz, mert elég drága pénzért megy a dolog :/ A tanároknak biznisz :D

Szia Thubakabra

Tegnap egy elég hosszú dolgot irtam ide neked de ez a jó kis rendszer kidobott és sehogy nem birtam visszahozni.Igy nem gépeltem le mégegyszer.Röviditve.Én értelek,de nem igaz,hogy a jobb agyféltekés tanfolyamot elvégzett rajzolók pl egy hipperrealisztikus képet tudnának létrehozni.Pl rá A danubiuszos Boros úr aki úgyan rajzolt ez után a tanfolyam után de pálcika helyett egy nagyon gyengécske kezdő szinten.Ha ez igy működne hatalmas biznisz lenne benne mivel minden ember kiemelkedő festői képességeket produkálna utánna.Ez pedig nem létezik ilyen formán.....

Hajcihő: én már írtam, nem hiszek benne. Nincs olyan, hogy "jól tud bánni a szénrúddal" vagy "jó 3D interiorokat készít" gén. Így továbbra is az az igaz, hogy nincs tehetség és hiszek benne, mindenki meg tud tanulni... de ahogy írtam, konkrét példákra van itt szükség (negyedszerre említem a jobb agyféltekés tanfolyamot).

Lénárd: köszönöm a tanácsot, mint korábban írtam, elforgattam a rajzot, hogy ellenőrízzem és javítsam a dolgokat. A szem az kimaradt, mivel takarásban volt a hajnak, így referenciaképről azt nem tudtam ellenőrizni.

Mera: Köszi, de ezt a tengelyes, segédvonlas dolgot már elég régóta használom, anélkül még jobban elcsúszna minden. Amúgy nem csak képzeletben, de rendesen be is szoktam húzni felrajzoláskoz és ha nagyon necces a kép, akkor a referenciaképen is, hogy jobban eligazodjak :) A dicséretet meg nagyon köszönöm! Örülök, hogy sikerült megragadnom azokat a karaktereket és nem csak a címből lehet rájönni, kik is vannak rajta ^^ Majd lehet, hogy azt a képet is feltöltöm :) Csak kicsit már régi és ezért vonakodom a dologtól.

off topic. Nem töltenéd fel ide is az alkonyatos rajzodat? Mikor azt először megláttam, nem tudtam összefüggésbe hozni semmivel, mert nem ismertem sem a könyvet, sem a filmet. Aztán egyszer csak kezembe akadt a könyv és megláttam a hátoldalon a szereplőket színesben és teljesen más beállásban, de egyből tudtam, hogy róluk rajzoltad a képet, amit a honlapodon találtam. Sokáig az volt az asztalon a hátterem.

Ha száz évig élek sem fogok így rajzolni mint te :)Az egy csoda, amit te elértél egy év alatt. Nekem tökéletes a rajzod, viszont végig olvastam az észrevételeket, és azért tűnthetett ferdének az orr, ha sokáig nézzük a képet, mert valóban a haj által takart szem leheletynire ugyan, de nem a helyén van (Cof jól látta). Ha kitakarjátok a haj által fedett szemet, nem lehet semmilyen ferde orrot látni. Thuba, én egyelőre csak csorgatom a nyálam, hogy úgy rajzoljak mint te, viszont sok éve rajzolok, csak kis gyakorisággal, de fogadj el egy tanácsot. Végy elő egy vonalzót, és képzeletben vázold fel hosszában és széltében azt a vonalat ha úgy tetszik "tengelyt", amely együtt kifejezi a fej dőlésirányát előre és oldalra. A szemek mentén húzd meg a széltében menő vonalat, mert annak érintenie kell mindkét szemet, ha ezt jól beméred, helyre kerül a csak halványan látszó szem is. Remélem érthető volt, amit elmondtam és nem vetted rossz néven.

hm nem kell korell hozzá :) tényleg látszik elég a száj szélekhez viszonyítani de szerintem ezt a kis hibát el lehet nézni mert nagyon szépen kidolgozott alkotás végig van tónusolva az egész arc szépen az orron is szép a csillogás :) én azt tanácsolom h forgasd a képet a rajzoddal együtt miközben rajzolsz nagyon sokat segít legalábbis nekem :) és még sok ilyen szép alkotást

Szia Thubakabra!

"Igaz, beletartozik a körülmény is, ezt nem tagadom. De akkor honnan tudhatjuk, hogy valaki a körülmények miatt lesz "tehetséges" vagy születési sajátosság? Én az előbbit feltételezem és sokkal pozitívabb is a dolog. Ergo, nem egy veleszületett dolog miatt tudok rajzolni, hanem saját magam miatt, mert idáig felkapaszkodtam és megküzdöttem a kezdeti hatalmas kudarcokkal. Nem azt mondom, hogy most profin rajzolok, de valamennyire úgy érzem, már megy. És ez nem öt perc munkája. Igaz, hogy csak egy éve rajzolok, de rengeteget gyakoroltam, tanultam elméletet, kaptam ötleteket (néha egy apró tipp nagyon sokat segített és rengeteget lökött előre) és rajzoltam néha hajnalig, hogy most idáig eljussak. Rendkívül kiábrándító lenne a dolog, ha ez a sok küzdelem semmisnek számítana és egy veleszületett dolog számlájára tudnám csak felírni a dolgot." - írod.

Most látom, hogy hol téves az értékítéleted, és, hogy miért hiszed magad egyszerűen "csak szorgalmasnak"!
Ha valaki másfél méter magas, rövid lábú, bár egyéb baja nincs, kb. nulla a valószínűsége, hogy megdöntse a százméteres síkfutás világrekordját. Ugyanakkor, ha valaki majd két méter magas, és az afrikai szavannán rendszeresen az életéért fut az oroszlánok elől, az kellő gyakorlással, és menedzselés mellett, jó eséllyel indulhat a rekord megdöntésére.
Magyarán; a készség - születésed okán - vagy a sajátod, vagy nem (botfülűből sem lesz operaénekes), de; ha nincs hozzá affinitásod, iszonyatos kitartásod, szorgalmad, eltökéltséged, akkor hiába van meg a készséged (kb. 20%), ha a többit nem teszed mellé!
Minden zseniális alkotó megjárta a hadak útját, azaz hosszú évekig, évtizedekig elszántan gyakorolt, sajátította el az alkotás technikáját, kísérletezett új és csak rá jellemző technikákkal. Mi több, mindegyik haláláig tanult, gyakorolt. Ennek hiányában hiába volt meg a születéskor magávalhozott készsége, bizony nem alkothatott volna maradandót.
Az előadóművészetben ez méginkább kijön: Én öt éves koromtól tanultam zongorázni, és tizenkilenc évesen kaptam meg a diplomámat, mert kivételes tehetségnek kiáltottak ki. És - valóban - a napi rendszeres 4-6-8 óra gyakorlás meghozta az eredményét a diplomakoncertemen, mert dörgő vastaps fogadott.
Aztán voltam olyan szerencsés - hogy két év hadsereg kivételével - abból élhessek amit megtanultam, természetesen igen intenzív gyakorlás mellett, de a sorsom úgy alakult (alakítottam), hogy egyéb végzettségemből tartom el magam és a családom. Következésképpen bizony nem gyakorlok időtlen idők óta, legfeljebb a saját kedvemre, amikor hangulatom van hozzá. Ezért aztán igencsak kicsi a valószínűsége annak, hogy meghívjanak az Albert Music Hallba egy szólókoncertre, mi több, ha valakit megcsípne a hülyekígyó és meghívna, akkor se vállalnám, mert harsány kifütyülés lenne a vége, joggal. Más kérdés az, hogy baráti társaságban képes vagyok élvezetesen elszórakoztatni a jelenlévőket, mivel ők megengedők, megbocsátók.:-) Továbbá az a bizonyos "tehetség" azt eredményezi, hogy az interpretációm nem mesteremberien tizenkettő az egy tucat, hanem egyedi, és "lejön a színpadról".

Tehát a hall of fame-be bizony a tehetség (született készség)+intenzív tanulás (készségfejlesztés)+ folyamatos, intenzív gyakorlás (készségmegőrzés) emelheti be, és tarthatja bent az embert.

A deduktív logika szerint, tehát tehetség létezik, de képes elkallódni, vagy nem előkerülni. Továbbá nem mindenkinek van mindenhez tehetsége, készsége, az bizony egy - a szerencsés véletlen folytán - genetikailag determinált esély. Esély, de nem több, ha érthető mit fejtegettem itt hosszasan. (Ha nem, az nem a te ezirányú tehetséged hiánya, hanem az enyém! :-DDD)

Üdv: Hajcihő

"A menedzser kvalitásait a kommersz eladásában pedig ne keverd össze azzal, hogy akit elad mennyire művész, vagy mennyire inkább "csak" mesterember."
Egy szóval nem írtam, hogy művészekről van szó, én arra reagáltam, miért kap az egyik több tapsot, a másik kevesebbet. :)

Hogy miért nincs ennyi "tehetség"? Mert a, nem érdekli annyira az illetőt b, nem adták át jól neki a tudást vagy nincs senki, aki segíthetné c, nincs meg benne az autodidakta hajlam c, valamilyen testi sérülés miatt nem tud előrébb jutni (például a színvak grafikus).
Én régebben rajzolgattam, ugye a suli rajzóráin belül (nem művészetin, csak egy snassz órán) és nem rajzoltam szebben, vagy jobban a többiekhez képest, pedig érdekelt a dolog. Még mindig ugyanúgy rajzolnék, ha nem "ismertem" volna meg egy ügyes, tapasztalt rajzolót és nem kérdezősködtem volna tőle. Illetve nagyon intuitívak a munkái. Ez pedig szerintem nagyon jó alátámasztás az én véleményemnek. Az általam említett jobb agyféltekés rajztanfolyam is.

Igaz, beletartozik a körülmény is, ezt nem tagadom. De akkor honnan tudhatjuk, hogy valaki a körülmények miatt lesz "tehetséges" vagy születési sajátosság? Én az előbbit feltételezem és sokkal pozitívabb is a dolog. Ergo, nem egy veleszületett dolog miatt tudok rajzolni, hanem saját magam miatt, mert idáig felkapaszkodtam és megküzdöttem a kezdeti hatalmas kudarcokkal. Nem azt mondom, hogy most profin rajzolok, de valamennyire úgy érzem, már megy. És ez nem öt perc munkája. Igaz, hogy csak egy éve rajzolok, de rengeteget gyakoroltam, tanultam elméletet, kaptam ötleteket (néha egy apró tipp nagyon sokat segített és rengeteget lökött előre) és rajzoltam néha hajnalig, hogy most idáig eljussak. Rendkívül kiábrándító lenne a dolog, ha ez a sok küzdelem semmisnek számítana és egy veleszületett dolog számlájára tudnám csak felírni a dolgot.

Nekem nem számít, hogy elismernek-e :D Valóban jobb elismertnek lenni, de néha nagyon az árral szemben tudok menni :D Példának okáért sok olyan módszert alkalmazok, ami miatt művészetin a fejemet szednék. De ez nem izgat, a lényeg, hogy rajzolhatok és egy nap meg is élek majd belőle :) A kommenteket köszönöm, jó volt a tehetség témájáról eldiskurálgatni. cof666 remélem még visszatérsz és elolvasod a korábbi kommentemet, amit irányodba írtam és tisztázódik a félreértés.

A kislánynak valóban ferde az orra egy picit, ezt írtam. Azaz anatómiai eltérés.
Tehetség pedig van, mert, ha nem lenne, akkor kismillió Beethoven, Mozart, Orff, Bartók, vagy Rembrandt, Michelangelo, Picasso, Csontvári, netán Burns, Byron, Blake, Radnóti József Attila, Ady, avagy Shakespeare, Aeszkülosz, Josephus Flavius, Kosztolányí, Jókai, stb. lenne, de nincs. Nincs, holott az író-, festő, zenei egyéb művészeti iskolák ontották és ontják magukból a jó képességű képzett embereket. Ezek közül mégis csak kevesek azok, akik valóban maradandót alkotnak.
Zene: Én a Liszten tanultam, zongora-zeneszerzés tanszakon. Nos közöttünk is számtalan igencsak jó képességű ember volt, és van. Mind szerzőként, mind előadóként csak az képes érvényesülni, aki képes a technikai tudását meghaladóan valami olyant adni, ami "lejön a színpadról". Ezt egykoron gyakorló zenészként is tudom, tapasztaltam.
A menedzser kvalitásait a kommersz eladásában pedig ne keverd össze azzal, hogy akit elad mennyire művész, vagy mennyire inkább "csak" mesterember.
Óriási különbség ám ez!
Más kérdés az, hogy a tehetséges ember csak ritkán ismeri fel, hogy egy speciális készség, képesség birtokában van. Ennek az oka pedig az, hogy ez az állapot a számára természetes.
És nem, nem a gének szimplán szerencsés konstellációja határozza meg, hogy kiből lesz művész, kiből nem. A gének csak a lehetőséget nyitják meg. Hogy ebből aztán kifejlődik-e a művész maga, ahhoz számtalan körülménynek kell találkoznia, beleértve még a szerencsét is.
Összegezve: A történelmi példák, összevetve a művészetet tanultak igencsak nagy számával, eleve bizonyítják, hogy csak keveseknek adatott meg a maradandót alkotás képessége. Te - mint lehetőség - közéjük tartozol, és valóban csak rajtad múlik, hogy sikerül-e avagy sem. megint más kérdés, hogy elismernek-e vagy sem. Ez utóbbi tartozik a közízlés, a menedzselés, szóval a véletlen és az üzlet kategóriájába.

Üdv: Hajcihő

Sajnálom, hogy újfent kell mondanom, de az orr a helyén van. Ami zavaró, az a haj által az orra vetett árnyjáték és ettől tűnik ferdének. Mint mondtam, leellenőriztem ezt többször is. Ha valóban hiba, akkor a kislánynak valóban ferde az orra, mint említetted, anatómiai hibaként lehet jelen. Ameddig e szempontból megegyezik a ref.képpel, addig nem veszem figyelembe ezt a furcsaságot.
A szem bosszant, de úgy vagyok a dologgal, hogy jobb, ha nem turkálok bele a már befejezettnek ítélt képekbe, mert mindig van valami, amin javítani lehetne, így aztána végtelenségig rajzolnám :)

Tehetség nem létezik. Amint említettem azt a tanfolyamos példát is, a tehetség létezésével ezt nem lehetne megmagyarázni. A zene meg nem minden, fontos, hogyan adják elő - főként, ha élő koncertről van szó. Ha tapasztalt a menedzser, akkor sikeres lesz még a legbénább zenekar is :) Lásd: no thanks és hasonlók (bocs azoknak, akik esetleg hallgatják). Egyszerűen az intúíció a fontos. Csak annyi eltérés van, hogy valaki meghallgatja a kritikát, valaki nem, valakinek több idő kell, valakinek kevesebb.
Bár ez a vita már nagyon régóta folyik, sokszor vettem részt benne én is más-más fórumokon, de igazából sosem lehet benne dűlőre jutni. Genetikailag nem hiszem, hogy van olyan gén, ami a jó rajzolásért felelős, vagy a klasszikus zeneérzékért. A legjobb az lenne, ha egy "tehetségtelennek" hitt embert a pártfogásába venne egy jó rajzoló és segítene neki és ez alapján lehetne eldönteni, létezik-e tehetség vagy nem (mondjuk itt jön be a jobb agyféltekés rajzoló tanfolyam, ahol mindenki meg tud tanulni, ez is egyfajta bizonyíték a tehetség ellen).


Csavardi: ha érdekel, akkor átküldöm nagyobb méretben mailen :)

Szia Thubakabra!

Húzzál fel egy egyenest az áll közepétől a száj és az orrhegy vonalán keresztül a homlokig. Érzékelni fogod az eltérést. Ez azonban NEM rajztechnikai hiányosság, hanem egy parányi valódi anatómiai eltérés lehet, és mint írtam volt, egyáltalán nem zavaró, mi több, természetes. Azt nem tudom, hogy az egyik (a takart) szem a valóságban feljebb tűzött-e, ha nem, és morogsz miatta, akkor korrigáld, mert megéri. Engem - speciel - nem zavar, mi több, egyetértek 0197-tel (tényleg, miért nincs egy nem ilyen marslakós, megszólítható nickneve?), engem a kép megfogott, és más nem is számít.

A tehetség létezése, nem létezése: Bizony létezik. Milliók képesek - beleértve engem is - anatómiailag, technikailag tökéletes ábrázolásra, azonban van egy megfoghatatlan plusz, amit nem lehet tanulni. Ezt az előadóművészetben úgy hívják, hogy "lejön a színpadról". Nos ez a képed is lejön.
Tudom, hogy az alkotóművészetben nincs ilyen azonnali visszajelzés, de az eredmény szempontjából nagyon is van.
Előadóművészetből egy (százszor és ezerszer megtapasztalt) példa: Egy zenekar, vagy egy színész, előad egy darabot, tökéletesen, hibátlanul. Dörgő vastaps. Ugyanezt előadja egy másik zenekar, vagy színész, ugyanúgy tökéletesen, hibátlanul, néhány udvariasságból összecsapódó tenyér. Vajon miért?
Ugye érthető vagyok?
Ez az a bizonyos plusz. Senki nem tudja megmagyarázni. Túl van a technikán, a rutin tökéletességén.
De: Még az is igaz, hogy az egyik hibátlan előadást produkál, a másik megdöccen, mégis ez utóbbi arat sikert. Megmagyarázhatatlan. De ez a spirituális többlet, ami nem magarázható, nem tanulható.

Na. Ennyit a művészetfilozófiáról!:-)

És le ne szedd a képet, mert gyönyörű! Hadd lássák minél többen! (Bár tőlem akár le is kaphatod, én már régen "leloptam" a magam gyönyörűségére! :-DDD :-PPP)

Üdv: Hajcihő

A mű és a cím így együtt telitalálat. Elájultam :) Szívesen fogadnék ebből a képedből egy nyomatot. Privizzük le, légyszi ;)

semmit nem értek hozzá szakmailag, csak azt tudom, hogy megszólalt bennem a kép, és ez nekem pontosan elegendő kielégülést nyújtott

Hajcihő: Nem az orr ferde... azt többször leellenőriztem, még a lapot is elforgattam és úgy hasonlítottam össze a reffel. Egyedül a szem van eltérve.

Cof666: Szerintem nem létezik tehetség. Példának okáért, nézd meg a jobb agyféltekés tanfolyamon résztvevő embereket :) Eleinte csak kezdőlöketet kapnak, de utána megtanulnak szépen, realisztikusan rajzolni. Érdekes, hiszen a "legbénább" és reménytelennek tűnő emberek mennek arra a tanfolyamra (ki más dobna ki rá 30ezret?). Ha létezne tehetség és csak kevesen kapnák meg, akkor e szerint a tanfolyamon résztvevő embereknek csak igen kis hányada jutna el egyáltalán a helyes arányok és a térbeliség betanulásáig. Ergo: megfelelő kitartással, hajtóerővel és türelemmel - esetleg pár tanítói jótanáccsal - bárki eljuthat akármilyen szintre. A kérdés csak az, hogy mennyi idő kell. Nekem is igen xarul ment a rajzolás, míg rá nem jöttem, hogy türelemmel sokkal többre viszem (erre is merő véletlenségből, hangoskönyvet raktam be magamnak rajzolás közben és az valahogy lelassított). Bár az tény, hogy igen sokáig rajzolok emiatt... reményeim szerint egyszer sikerül majd pár óra alatt ezt elérnem.
A lényeg a lényegben: a többi alkotó is ugyanúgy tud rajzolni, vagy jobban, nekik csak a segítő szavak (és azok elfogadása) az, ami hiányzik.


Utolsó sorban pedig ismétlem magam harmadszorra: nem a kommenttel van bajom, felfogtam és igazad van, hogy el van csúszva. Nem a kommenten sértődtem meg, hanem magamra haragudtam meg, hogy megint elbaltáztam, de ha ezt magam veszem észre, ugyanúgy beduzzogok - nem mást, hanem saját magamat hibáztatva, hiszen én csesztem el. A kritikákat mindig szívesen várom, az az egyik legnagyobb segítség. Engem az húzott fel, hogy már kórosan bizonygatjátok egymásnak a saját igazatokat, holott már írtam, hogy igen, el van csúszva az a fránya szem.

Le ne merd szedni!!!!!Nem létezik tehetség???Érdekesen látod a dolgokat pedig igen.A rajzolást egy ideig lehet tanulni és eljuthatsz valemeddig,de aztán tehetség nélkül ott rekedsz egy bizonyos szinten.Ha a tied nem tehetség és kitartó gyakorlás eredménye akkor nem tudom mit nevezhetnénk annak.Másnál is kommentelhetnék????,Igen de csak nagyon ritkán kommentelek ilyen kimeritően mint nálad.Ez nem véletlenűl van igy.Van akit figyelemmel kisérek mégha nem is kommentelem a munkáit és érdekel az amit csinál az illető.Van akit figyelemmel kisérek jó szándékkal megdicsérem,de nem nagyon hat meg amit csinál.Ez igy szarul hangzik de igy van!!!Igen Hajcihőnek is van igaz mert van szimetrikus arc nincsen és ezt én is tudtam nagyon jól.Az emlitett arcélet is kiszurtam de nem vagyok szőrszálhasogat(MERT EZ A MUNKA JÓ).De ha nem akarod többet nem kommentelek nálad és nem jegyzek meg semmit még csak halkan sem.Segitő szándék vezérelt de látom ezt igy nehezen fogod.Bocs ha sértő voltam.További jó munkát.

A képről megha nem is irod oda,hogy milyen milliöből készülhetett a referencia kép.Annélkül is átjön a szemlélőnek....

Szia Thubakabra!

A szem helyzete: A pici lány orra "el van kanyarodva" egy érzetnyit és csöppet sem zavaróan a bal arcfél irányába, ehhez képest a jobb és bal szem vonala, "tűzése" el van csúszva, éppen a bal szem van egy parányit magasabban. De: Bizony létezik ilyen arc, és nem érezzük bántónak az eltérését. Mi több, megleplek: Éppen a pici lány életkorában, amikor elkezd megindulni a testarányok fejlődése, még ennél furcsább aránybeli eltéréseket is produkál az a fránya hormonvezérelt természet. Tehát ez a rajz - mégha netán el is rajzoltad egy pindurit - nem természetidegen látvány. Az érzelmek kifejezésében pedig tökéletesen pontos.

Üdv: Hajcihő

Szia Coff!

Én egy eléggé régi dolgot vettem elő, a "bácsi" akiről írtam, 1413-ban vetette papírra. Mellesleg ő volt a Firenzei Dóm tervezője és főépítésze. Az ő munkája óta létezik pontos térábrázolás, mind a művészetben, mind az építészetben.:-)))

Úgy gondolom, eléggé autentikus szerző, különös tekintettel arra, hogy a Corel és egyéb számítógépes térábrázoló progik is az ő munkájára alapoznak.

Az a "többlet" amiről én beszélek, az csupán annyi, és ez is egy sokévszázados tudományosan alátámasztott empíria, hogy tökéletesen szimmetrikus arc nincs, csak szimmetriához közelítő. Azaz, ha egy arcot (vagy testet, mert az sem teljesen szimmetrikus) digitálisan teljesen szimmetrikusra rajzolnak, akkor éppen attól válik élettelenné, hogy olyant ábrázol, ami nem létezik. Az ember ösztönös szépségérzete a szimmetriához KÖZELÍTŐ dolgokat találja szépnek, de a teljes pontossággal szimmetrikus ÉLŐLÉNYEKET már nem! Ez a törzsfejlődésünkben gyökerezik. És tény, amivel nem érdemes vitatkozni.
De: Nézz a tükörbe, és meg fogsz lepődni. A két szemed síkja, mérete egy kicsit eltér, az orrlyukaid, és az orrcimpád szélessége, a füled feltűzése, a szád vonala, az arcod két fele, stb. is.
Ilyenek vagyunk. Ha pedig készítesz egy fotót magadról, és a jobb, vagy bal arcfeledet tengelyesen áttükrözöd, akkor egy rád nagyon hasonlító, de teljesen élettelen és idegen ember fog szembenézni veled.
Ha pedig térben ábrázolod az arcod, akkor - éppen a nem teljesen azonos két arcfél okán - nem lesz azonos az izomtónusok, a mimika, stb árnyékvetése, saját-árnyéka sem.

A legtöbb hiperrealista képalkotó legnagyobb hibája éppen az, hogy megtanulja az alapvető anatómiai sajátosságokat, annak alapján felrajzol valamit, majd elkezd törekedni az akadémikus pontosságra, mert azt gondolja jónak. Holott a térszerkesztés csak egy - kiemelkedően - fontos segédeszköz, amelyet az intuitív ábrázolás mankójaként kell alkalmazni, ha érthető, amit írok.
Az egzakt mértani pontosság ugyanis számos egyéb tényezőt nem képes figyelembe venni, mint pl. a fény és a levegő lencsehatását, a szem természetes torzítását, és folytathatnám még hosszasan.

Ez a grafika így ahogy van jó, és egy fájdalmas érzés egyetlen pillanatát mesterien rögzíti az időtlenségbe, az örökkévalóság számára.

Vagy - szerinted - nem így van?

Üdv: Hajcihő

Egyébként azt érdekesnek tartom, hogy az eltérő, furcsa arcívre nem kaptam említést :) Pedig attól féltem a legjobban, hogy sokan észreveszik. továbbra is várom a kommenteket, a véleméyneket, de azt azért ne, hogy itt összekapjon az ember a másikkal... Elhittem, észrevettem, lemértem, valóban rossz helyen van és ennyi.

Mondjuk Hajcihő kommentjében is van igazság, hogy teljesen szimetrikus arc nem létezik. De ez most lényegtelen, mert ref.képen se ott volt szem szerintem.

De jó, szálljunk harcba... Ezt a rajzot nem azért alkottam, mert épp rajzolhatnékom volt, csak meghalt valaki, akit nagyon szerettem és ezzel vezettem le a dolgot... nem érdekel, hogy elcsúszott, igazából minden egyes rajzomon van elcsúszás és ez sem kivétel, amit jó is, ha leírnak. De ezért most hajbakapni... Mondd azt, hogy szar és kész, aztán ennyi... ennyi vita és méricskélés után már nem tudok mást gondolni. Főleg, ha azt is írtam, hogy a haj miatt nem nagyon tudtam kivenni, nekem kellett odasaccolnom... És hogy elfogadtam már azt is, hogy igen, nincs jó helyen.


Amúgy ezt a tehetség dolgot már nagyon unom... nem létezik olyan, ezért ne is akarjon rámhárítani több felelőséget senki "ő olyan tehetséggel rendelkezik amivel valljuk be nem nagyon sokan!!!Neki már az ilyen nagyon apró kis részletekre is oda kell figyelnie". Akkor inkább abba is hagyom ezt a rajzolást, ha ilyen nagy pontosságot vár el alapból mindneki valami képzelt és veleszületettnek vélt okból kifolyólag. :/ Elvész az élvezet. Az ilyen elcsúszás, mint mondottam volt, gyakorta előfordul, attól, hogy itt ráhívod a figyelmemet, nem lesz jobb a következő rajzom, mert ugyanúgy elbaltázhatom; ez most csak annyival volt jó, hogy tudom, hogy elrontottam, de a tényeken már nem változtat. De meg is köszöntem, hogy leírtad ezt a hibát és nem a kommented esett rosszul, hanem az, hogy elhibáztam... így nincs ok erre a méricskélésre már, vagy ne itt vesszetek össze. Nem vagyok tökéletes, gyakran hibázok és kész, én is ember vagyok, aki nem több másnál itt az oldalon... Talán másoknál is ugyanígy le kéne írnod a véleményt, velősen, nem pedig csak dicsérgetni, nekik is ugyanúgy szükségük van a tanácsokra, hogy tudjanak fejlődni. Nem az alapján kéne, hogy ki, hol tart, vagy valakit tehetségesnek véltek és ezért jobban kell neki...

Asszem fenthagyom egy napig, aztán törlöm a francba.

Elküldtem neked mailban azt amit a Corel Painter X látott és amit én is láttam...

Magavalragado,gyonyoru!!!

Sziasztok ismételten.Nehogy azt higyétek,hogy tényleg kötekedni akarok, mert nem akarok.Hajci veled mégis erőteljesen vitába szálnék.Te térhálot helyeztél rá én pedig a Corel painter X programnak egy olyan segédeszközét amely segiti a portrérajzolás helyes arányait megtartani.Van benne egy olyan eszkőz amely DIVINE PROPORTION/Helyes arány kimondottan a portrérajzoláshoz és a térbeli arányok megtartásához nyújt nagyon hasznos segitséget.Ezzel az eszközzel is szeműgyre vettem a rajzot és itt is tapasztalható a csúszás.Ez alatt én azt értem,hogy a szemlélödő ember számára a jobb oldali szem igaz csak nagyon kicsikét de csúszásban van ezzel azt éreztetve,hogy az a szem be van nyomodva a másikhoz képest.Nagyon kicsi hiba de ilyen szintű hiperreál alkotásnál már egy mm is nagyon sokat számít.Más gond nincs is a képpel,nagyon nagyon jó lett.Azért is irtam ide ezt a véleményt az alkotónak,mert ő olyan tehetséggel rendelkezik amivel valljuk be nem nagyon sokan!!!Neki már az ilyen nagyon apró kis részletekre is oda kell figyelnie.És a véleményemmel is szeretném segiteni abban a folyamatban,hogy a hipperreál alkotások területén a teljesen hibátlan tökéletességig eljusson.Én tudom azt is,hogy egy kicsit rosszul eshetett neki ez a vélemény,de a jó művés holtáig tanul,és az ilyen véleményekből is nagyon sokat tanul.Valószinünek tartom azt,hogy legközelebbi alkotásánál ez már nem fog jelentkezni.Mégegyszer gratulálnék neked mivel az emlitett dolgon kivűl az alkotásod minden szempotot figyelembe véve hibátlan!!!!

Fantasztikus!!!!

na igen, ez amitől eláll a szó

NAGYON NAGYON NAGYON JÓÓÓ!!!!
Nem baltáztál el semmit!1000%os!!!

Szia Thubakabra!

Our first impression: Húúúúúúúúúúúú!
The second: Azannya!

Nem érzékelem azt a torzultságot, amit Coff ír, ezért vitába szállok vele; tudjuk, hogy teljesen szimmetrikus arc nem létezik. Még a haj mögött rejtőző bal szem "elnagyoltsága" sem zavaró, mert impresszió-szerűen van jelezve. A mi "dolgunk" hogy odaképzeljük a maga teljességében. Mi több ez az "elnagyoltság" velem éppen azt érezteti, hogy egy pillanattöredéket kaptál el, a magányosság egyetlen, és legkifejezőbb időtöredékét. Direkt rátettem egy térhálót a rajzodra, és a jó öreg Philippo Brunalesci térábrázolási törvényével is megnéztem (majd digitálisan frontba fordítottam a térhálón), és nincs benne torzulás, egy szép kis gyerekarc. Minden a helyén van.

Kiváló portré. Szívből gratulálok!

Üdv: Hajcihő

Tudom, hogy rossz kifogás, de kb. ide látszott a szem :( nem az arc van megcsúszva, max a haj mögött rejtőzködő szem. De az is lehet, hogy a szempillák hiánya a zavaró. Ref.képet nem nagyon tudok mutatni. Talán az lett volna a legjobb, ha jobban takarom, mint ahogy a referencia képen is volt :) Köszi a kommentet! És nem veszem kötekedésnek, max kicsit rosszul érint, hogy már megint elbaltáztam, de ez nem más hibája, hanem ugye az enyém és legfeljebb magamra haragudok meg :)

A kép technikai kivitelezése 100000 pontos hibátlan.Én egy kicsikét úgy érzem,hogy az arc picit megcsúszott.A haj mögötti szemet kissé elrajzoltad olyan érzést közvetit mintha a fej deformálodott volna.Talán kicsit lejjeb kellett volna akkor térben is a helyére kerűl maximálisan.Haj kidolgozottsága ultra brutális van türelmed nem mondom.Összeségében egy zseniális képet alkottál gratulálok hozzá.És félre ne érts amit irtam nem kötözködésképpen tettem.Kiemelkedő tehetség vagy!!!!