"Nehéz melegség leng a tóra,"
az árnyék fáradt, fakó, kóka,
tikkadt ajkam szomja óta
nem remeg víztükrön a nóta,

"pilledtek a fáradt növények,"
mint dzsungelbeli szökevények
kornyadoznak, míg a fények
sejtjeikbe beleégnek,

"egy percre most megáll az élet,"
a nyár heve magába réved,
hullám ringatja a mélyet,
lomha pillanat lassít léptet,

"s magába néz a déli óra,"
megáll egy lassú kézfogóra,
arcát mártja a nyári tóba,
tükörképem mereng róla.


***

Kosztolányi Dezső: Dél

"Nehéz melegség leng a tóra,
pilledtek a fáradt növények,
egy percre most megáll az élet,
s magába néz a déli óra."