Sokáig álltam a járdán, kint a ház előtt.
Néztem, ahogy a gazda ki-beköltözött.
Volt itt már csípős tél és viszkető nyár,
Reggel a postás is köszön, de a szamár
Marad még, még, még…
szerelmesen beléd.


Ha belépnék újból, mint harmadik szólam,
Ki zavart kelt évődő kánonotokban,
Bizonyára hamar kiírnátok onnan,
És én utálnám azt, hogy csak vendég voltam.
De maradnék még, még, még...
szerelmesen beléd.