Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2009-06-26 20:11:15
Megtekintve: 6120
Réti csend
A csend kékre, fehérre cseppen.
Fent égi rét, felejthetetlen.

Lent tükre csak, zöld álmú kékben.
Csend-cseppek sziromszőnyegében.

Színek távoznak, színek jönnek,
színek szívedre ráköszönnek.

Fehér gombácska eldalolgat
fehér dalt, mely felhőt elaltat.

Elszunnyadt felhő ring a kékben.
Bízz a Szépség ítéletében!

Földet, eget majd csókol új nap,
s madárhang-fények mind kigyúlnak.

Bízz égi-földi rét-varázsban,
a Szépségben: másik hazában!

Csöppnyi csiga csend-cseppre váró.
Int, leng, lobog, fut levélzászló.

Darázskörök utánahullnak
egy-egy ellobbant fecskeútnak,

s olykor égi-földi remények
jeleznek várt-vélt messzeségnek.

Rossz jelent régen megtagadtam
felvillanó éles szavakban.

Az én országom másik ország:
hűséggel őrzi csillagsorsát.

Ó, piros hajnal, piros alkony,
piros csókok egy csillagajkon!

Alkonyok égi, földi réten,
hová vittétek messzeségem?

Tűnőben fény, kékség, de itt-ott
tücsökhúron csend cseppje csillog,

s lehet: már csak az én szívemben,
fent a Csillag, - felejthetetlen.

(2009)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-06-30 18:17:23
Kedves Dorothy62!

A "csend" költői felfogásban más mint pusztán fizikaiban, a természet bizonyos hangjai is beletartoznak, sőt, növelik a csend élményét.Képzavar a versben egyetlen egy sincsen, csak vannak, - ne haragudjon, Önt is ide sorolom, de legjobb az őszinteség, mint Ön is tette - akik nem fogékonyak a költői képekre, ők úgy érezhetik az én versemnél is, de sok más versnél is (most nem hozok rá példákat, de rengeteg példát találhat az irodalomban), hogy a költői képek érthetetlenek számukra.
A "3 oldal magyarázó szöveg" említésénél, úgy érzem, talán icipici rosszindulat is belecsúszott hozzászólásába, hiszen a versben nincsen semmi érthetetlen, legfeljebb finom jelképeit - szerintem megfelelő ismereteinek hiányában - nem tudta megfejteni.
Úgy vélem, hogy Ön az én látásmódomtól mindenképpen nagyon távol áll, és a továbbiakban nem érdemes írásaimat olvasgatnia.

Maradjunk ennyiben!

Üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)
2009-06-30 15:18:15
A réti csend számomra inkább réti zajra sikerült, a rengeteg irodalmi eszköz akár több versre is elegendő lenne,képzavar-képzavar hátán, a versed által feltáruló látvány egy tripla sebességgel lejátszott és két egymásra vetített filmszalagra hasonlít.Bár az is lehet,hogy csak én nem ütöm meg a szintet, habár amelyik vershez 3 oldal magyarázó szöveg kell...
2009-06-28 19:44:01
Kedves Magnólia!

Az emberiség erkölcsi fejlődése, mint írtam, lassú, de ha a történelmi korszakokat összefüggésében vizsgáljuk, jól kimutatható.Ennek leszögezése mellett azonban az a kritika engem nem érhet, hogy az emberiségét erkölcsét dicsőíteném (ehhez elég megjelent netköteteim átekintése is, már prózai írásaimat nem is említem).
Az ókorhoz képest például a feudalizmus nyilvánvalóan erkölcsi haladást jelentett, a polgári forradalom győzelme pedig ismét lépés volt (erkölcsileg is) előre...Nagyon hosszú távon pedig (ha az emberiség addig nem pusztítja el önmagát) egy új forradalomra lehet számítani, ami nem lesz feltétlenül véres, de jelenleg részletei nem jósolhatóak meg: még most végtelenül elmaradottak, ostobák, manipulálhatóak a néptömegek, - azt hiszem, hogy ezirányú véleményem sem titok az előtt, aki írásaim olvassa (még olvasni is alig-alig meri valaki, annyira nem kell manapság az igazság, de - néhány szép történelmi pillanattól, rövid időszaktól eltekintve - az igazság sohasem kellett, csak a hazugság és az annál is veszedelmesebb féligazság).

Üdvözöl: Miklós
2009-06-28 17:21:59
Kedves Miklós!
Hogy az emberiség erkölcsileg, bármily lassan is, fejlődne!? Miklós, ha te így látod, akkor optimistább vagy e földi létet illetően, mint én.
A tudományok mutatnak ugyan némi fejlődést, de ezáltal kíhúzzák a "talajt" a sok talajtalan alól, erkölcsileg meg végképp összekuszálják őket.
Nemsokára belefulladunk a szemetünkbe, az energiánk elfogy, mielőtt kidolgoznánk a megújulót, ételünk-italunk mérgezett lesz (már az)! Ha egy nagy meteorit nekünkjönne, csak áldás volna -- megszabadítván a hosszú szenvedés okán feltartóztathatatlan elembertelenedéstől.
Addig is, csak a Szépségben gyönyörködhetünk -- helyi érzéstelenítésként --, olyanokban, mint ez a versed is.
Üdv
Magnólia
2009-06-27 08:02:47
Kedves domig08!

Jobb nagyvilág nélkül egy ilyen kis országban csak némi javulás lehetséges, de jelentős nem.Ráadásul "belátható időn belül" még némi javulásban sem reménykedhetünk (ennek nagyon sok oka van, még ott sem tartunk, hogy ezekről az okokról az ország nyíltan, őszintén beszéljen).
A reménykedésnek azonban annyiban van alapja ("nagyon hosszú távon"), hogy az emberiség erkölcsileg is, lassan bár, fejlődik.Ezt szépen fejezte ki Petőfi "szőlőszem-hasonlatával" Az Apostol-ban.

Szívélyes üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)