Van olyan, akinek semmi sem számít.
Akad olyan, akinek semmi sem fáj.
S vagy te, aki most is elhisz bármit,
amit összehord ez a száj.

Anyám mondta: Fiam, kezed a szádhoz
emeld, mielőtt még hazudnál!
Üzenem neki, hogy megpróbáltam,
és már érzem, hogy milyen kár...

hogy milyen kár feladni bármit,
és bízni, hogy jutalom jár.
Ez a világ hiába ámít,
csak egy ítéletet ismer, és az a halál.

Van olyan, aki egy régi könyvben,
van aki a transzparenseken
véli látni az irányt a ködben.
Mindegy hová, csak vezessen!

Anyám mondta: Fiam, nincs rossz ember.
Csak olyan, aki a rossz úton jár.
És ha én is rálépek majd egyszer,
megérzem, hogy milyen kár...

hogy milyen kár feladni bármit,
és bízni, hogy jutalom jár.
Ez a világ hiába ámít,
csak egy ítéletet ismer, és az a halál.

De én nevetni fogok rá,
mikor azt hiszi, meglepett.
Bonjour Musseau! Ha már
erre járt, vigyen el engemet!