Feltöltve: 2009-05-17 23:28:21
Megtekintve: 6016
11. FEL AZ ÉGIG
Miként mérhetném a tegnapi jót,
Csend-hullámú tengert,
csillagos hajót,
békés horizontot,
biztos, jó utat...
Kedves homlokod,
kedves hangodat,
___ Ha vihar-süvöltő
___ féktelen-vad szívvel
___ nem támadna fel ma
___ Neptun-isten,
___ Ha ne csapna belém
___ háromnyilú lándzsát,
___ Moszat-zöld haragját
___ szemem közé hányják
___ öklendő hullámok,
___ fékevesztett szörnyek!
Azután a vadak bölcsőjükbe dőlnek,
Azután tudom már, mekkora a béke,
Kagylók öléből fel az égig érve!
Én szívem, én hajóm ujjongva tér meg,
Zászlója fennen csattog a szélnek,
Szállok csak, szállok újra tengeredre,
Békében, vészben végképp eljegyezve!
Dobos Hajnal: A Te parancsod c. kötetének 11.verse.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!