Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Magnólia
Alkotások száma: 117
Regisztrált: 2009-05-06
Belépett: 2009-10-03
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (117)
Feltöltve: 2009-05-10 15:39:44
Megtekintve: 6019
64. BALLADA AZ ANYÁRÓL, AKI ELENGEDTE A FIÁT
Anyám, édesanyám, elmennék a rétre
Rétnek virágiból szép nagy kévét szedni
Szép nagy kévét szedni, pillangót kergetni...

___ Ne menj, kicsi lelkem, ne menj a mezőre
___ Virágok közt bogáncs, kezed megszúrhatja
___ Pillangók közt dongó, mérges a fullánkja!

Anyám, édesanyám, a folyóhoz mennék
Folyónak sodrában erőm kipróbálni
Erőm kipróbálni, folyót átalúszni...

___ Ne menj, kicsi fiam, rossz folyó az néked
___ Hamis a sodrása, sok az örvény benne
___ Én kicsi fiacskám hogyan menekedne?

Anyám, édesanyám, meghívtak a bálba
Báli táncot járni, lányokat forgatni
Magamat egy kissé férfimód múlatni...

___ Ne menj, édes lelkem, kés is jár a tánchoz
___ Jaj az én szívemnek, hogyha bajod esnék
___ Hogyha bajod esnék, rögtön meg is halnék!

. . . . . . . OOOOO . . . . . . . .

Anyám, édesanyám, értem szól az erdő
Szép szálfákat vágni, házat ácsolgatni
Kicsi házikóból otthont kifaragni...

___ Akkor édesanyja
___ Menten fává vállott
___ Menten fává vállott
___ Fának nyelvén szólott:
___ Engem küszöbödnek
___ tegyél meg, én lelkem!
___ Engem lépj előszőr,
___ mikor térsz meg otthol...
___ Engem lépj utólszor,
___ mikor elbúcsúzol...
Dobos Hajnal: A Te parancsod c. kötetének 64.verse.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-05-12 08:56:11
Kedves Magnólia!

Nem azt írtam, hogy a poszméhek nem szúrnak, mert még harapnak is, - de csak védekezésül és nagyon ritkán!
A poszméhektől tehát ne félj, - de azért ne is simogasd őket! Semmit sem jó túlzásba vinni!

Szívélyes üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)
2009-05-11 23:14:51
Jaj, de jó, hogy a poszméhek nem szúrnak! Akkor egyszer feltétlenül megsímogatok egyet, annyira szeretem őket!
Faluhelyen sokszor hallottam dongónak kiáltani (gyerek felé) mindenféle zimi-zümit, megkülönböztetés nélkül (méh, darázs), talán népi bölcsességből, hogy ne firtassa a csöppség: fog-e szúrni, vagy lehet barátkozni vele.
2009-05-11 17:43:37
Kedves Magnólia!

Úgy gondolom, hogy ez ballada, a balladához pedig nem értek.Ettől függetlenül a "dongóval való fenyegetést" nem tartom a legjobb ötletnek, részint mert a dongólegyekre is használják (ezek nem szúrnak), de főképpen azért, mert ha poszméhről van szó, akkor is:
"A poszméheket másképpen dongóméheknek is nevezik, ami hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fenyegető külsejük ellenére nem veszélyesek, erős fullánkjukat csak ritkán használják."
Sok-sok év tapasztalata és rengeteg erdő-mező járásé, hogy a poszméh (dongó) soha sem csípett meg sem engem, sem családtagjaim.Darazsak természetesen már igen.Ettől még, persze, a versbeli anya a poszméh miatt is aggódhat, de a bogáncsszúrás reálisabb kockázat...

Szívélyes üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)