Feltöltve: 2009-05-01 10:25:35
Megtekintve: 6055
Volt májusok
Volt májusok...a kertek fénnyel-árnnyal...
és felragyogott néhány tulipán.
Ághidakon elsétált kék madárdal,
és verset szavalt törpécske hazám.
Nagyító alatt hangyát nézegettem,
majd vastag könyvben vártak csontfejek.
Macskám előbújt - címzetes oroszlán -
s kínált felém kedves tekintetet.
Időnként nincs-leányról álmodoztam, -
s megteremtette tavasz s képzelet.
Csak Ő kellett: különös Szépség, s Hűség
együtt, bejárni jövő éveket.
A csontfejek nem nagyon érdekeltek,
sokkal inkább megannyi pillanat
múltból, mikor egy-egy már szinte isten,
s a Cézárok szívébe tőr szalad...
(...és érdekelt az értelmes Szív, mely, ha
más útja nincs, hát tőrt rántani kész
Cézárok ellen, gyilkolások ellen, -
az igazságért ölni is merész.)
Volt májusok...jó volt a szódavíz és
a hús kisült...zászlótenger fedett
színével-felszínével, lobogással,
mélybe rejtett, bonyolult lényeget.
Olykor hittük akkor: késett a Csillag,
jöttére előbb is volt alkalom...
Dehogy késett, nagyonis túl korán jött!
Múlt-hiedelmen elmosolyodom.
Most-május van...megvető s megvetendő:
egy-egy szegény még rádöbben, kiköp, -
itt is, ott is, ó, mennyi-mennyi cézár
vigyorog, dölyföl álarca mögött!
(2009)
és felragyogott néhány tulipán.
Ághidakon elsétált kék madárdal,
és verset szavalt törpécske hazám.
Nagyító alatt hangyát nézegettem,
majd vastag könyvben vártak csontfejek.
Macskám előbújt - címzetes oroszlán -
s kínált felém kedves tekintetet.
Időnként nincs-leányról álmodoztam, -
s megteremtette tavasz s képzelet.
Csak Ő kellett: különös Szépség, s Hűség
együtt, bejárni jövő éveket.
A csontfejek nem nagyon érdekeltek,
sokkal inkább megannyi pillanat
múltból, mikor egy-egy már szinte isten,
s a Cézárok szívébe tőr szalad...
(...és érdekelt az értelmes Szív, mely, ha
más útja nincs, hát tőrt rántani kész
Cézárok ellen, gyilkolások ellen, -
az igazságért ölni is merész.)
Volt májusok...jó volt a szódavíz és
a hús kisült...zászlótenger fedett
színével-felszínével, lobogással,
mélybe rejtett, bonyolult lényeget.
Olykor hittük akkor: késett a Csillag,
jöttére előbb is volt alkalom...
Dehogy késett, nagyonis túl korán jött!
Múlt-hiedelmen elmosolyodom.
Most-május van...megvető s megvetendő:
egy-egy szegény még rádöbben, kiköp, -
itt is, ott is, ó, mennyi-mennyi cézár
vigyorog, dölyföl álarca mögött!
(2009)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-05-02 10:42:07
Elnézést, most látom: Ketzalkoatl, de a véletlenül beleugrott o betűt már nem tudom törölni.L.M.
2009-05-02 10:39:38
Kedves Ketzoalkoatl!
Jól látod, csak finoman akartam célozni arra, hogy az egykori május elsejéket (és az azokat körülvevő éveket) a maguk bonyolultságában kellene megítélni, - nem pedig a mai hatalmi csoportérdekektől hazugan, torzítottan, ostobán.Azok a jóérzésű emberek azonban, akik személyes tapasztalataik alapján is sok mindent tudnak, lassan meghalnak, a fiatalabbak, persze, régebbi könyvekből, újságokból is rekonstruálni tudnák az elmúlt időket, de - különböző okok miatt - erre nem lehet számítani.
Szívélyes üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)
2009-05-01 22:01:05
Tetszik a versed, a mondanivalót kimérten és ízlésesen adja át, színesen merengős, kellemes volt olvasni.