Ki is az Igazi Művész? Annyiszor elgondolkodtam már ezen. Honnan a csudából lehet felismerni? A szeme állásából, vagy az orra nagyságából? Öltözködéséből? Ki a csudából is válhat Igazi Művész? Vagy arra születni kell? Génekben hordozzák, vagy felcsipegetik, mint a galamb a tiszta búzát az ocsúból? Művész lehet író, költő, festő, zenész, fotós... vagy csak egyszerűen így: Ember. Szerintem:

- Az Igazi Művész ha lefest egy tájképet, belelátjuk a gyerekeket, akik ott szánkóznak, hintáznak... a szerelmespárokat a padon ülve... a tavon ringó csónakot... természetesen ez évszaktól függően változhat... de lehet, hogy a gyerekek a nyári Balaton hullámain is prímán elkorcsolyáznának, tőlük minden kitelik... a szerelmespároknak meg tök mindegy, hogy mennyi hó lepi be őket azon a padon.
- Az Igazi Művész nem változtatja a nevét mindenféle sallangáris, csicsás englis, vagy fránszijjá formára, hanem büszkén vállalja saját nevét, legyen az Lócsengettyűs Alujzia, vagy Tökömbököm Bertalan.
- Az Igazi Művész minden témában otthon van, esszét ír a párhuzamok végtelenben történő találkozásáról (nem hagyva ki belőle a vazelint sem), az áradó Nílus mellett éneklő mosónőkről, a macskák bagzásáról, vagy a szirti kecskék párzási szokásairól.
- E hatalmas tudása, és mindenhezértése ellenére az Igazi Művész nem kérkedik egeket verdeső eszével, hanem szerény, mint 20 hold ibolyaföld.
- Az Igazi Művész nem úgy alkot, hogy leül reggel, s mindennapi penzusát odavetve "neszenekedmegírtamamaiadagomat" elégedetten hátradől, hanem kiszenvedi, beledöglik, megacélosodik minden szónál, ecsethúzásnál, fényképezőgép kattintásnál... na jó, van olyan Igazi Művész, aki csak leül, és fél óra múlva festékes füllel, vagy összegémberedett ujjakkal a klavi verésétől tényleg elégedetten dől hátra, mert elénk tette a lelkét… csak úgy, secperc alatt... erre mondjuk azt, hogy: - hmmmmmmm...
- Az Igazi Művész alázattal fogadja a lehúzó kritikát (hogy magában mit gondol olvastakor, egyéne válogatja), és ugyanolyan alázattal írja vissza a választ (valós gondolatait viszont itt már nem biztos, hogy magábantartja).
- Az Igazi Művész tanul az építő kritikákból. Tulajdonképpen minden kritikából (a lehúzóból is) tanul, okul, de pöttyjusztse fogja bevallani, pont a fent említett szerénységéből kifolyólag. Minimum pirulva odaveti, hogy legjobb eposzát, képét vagy nagyon részegen, vagy másnaposan írta, festette.
- Az Igazi Művész igazából nem ír lehúzó kritikát, inkább befogja a száját, és nem ír semmitsenem. Inkább segít, rávilágít, formálni próbál. Egyszer talán neki is jól fog jönni egy ilyen őszinte hozzászólás… sőt, ezek a hozzászólások a legértékesebbek.

Sorolhatnám még, hogy milyen az Igazi Művész szerintem, de inkább írjátok le ti is, szerintetek ki az Igazi Művész... tanuljunk, okuljunk, egymásból, egymástól... mert csak így válhatunk Igazi Művésszé...


Megjegyzés:
Mivel én nem mozgok otthonosan a kvantumfizika világában, a párhuzamosokról sem tudok sokat, a szirti kecskék párzási szokásairól pedig végképp lövésem sincs, mert magassági-, és mélységi iszonyom van már a létra első fokánál, azt viszont tudom, hogy a macskák farka tüskés... így megszavazok magamnak 10,2 hold ibolyaföldet...