Erdő sokféle van.Vannak sűrű, sötét erdők, a rémmese-írók kedvencei. Gondoljunk például a Jancsis-Juliskás mesére!
No persze, ez az erdő, ahol járok, Mátyás király egykori vadászterülete, Hungarian erdő.Itt nem tévedhetett volna el Jancsi és Juliska, még akkor sem, ha a madárkák felcsipegetik a Juliska által útmutatóul elszórt kenyérdarabkákat, mivel a cigarettacsikkeket nem csipegetik fel a madarak.Mézecskalácsos-boszorkányos házikó sincsen benne, ha nem számítjuk azon az orvul elprivatizált részén felépült kacsalábon forgó kastélyocskát.Hungarian erdő ez, a javából!Nappal is sötét, ha nem az erdő, akkor az, ami mögötte van.
Hallgatóimnak gyakran tanácsolom: ki a természetbe!Az erdő szemet vidámít, virágokkal integet, meg madárdalos.Kellemes és egészséges időtöltés!
Hallgatóim tisztelettel szokták ezt hallgatni, de arról, hogy mi a véleményük tanácsomról, nem nyilatkoznak.Utóbbi arra mutat, hogy értelmeik már nyiladoznak.
Április van, Húsvét előtt.Kevés még a zöld levelecske.Az avar főleg elrongyolódott, piszkos tölgylevelekből áll, - lehangoltság, szegénység, sorsgyötröttség érzéseit kelti.No de milyen érzést keltsen?Ilyen az avar időtlen idők óta, legfeljebb az időtlen idők előtt volt vastagabb, romantikusabb, - ha ugyan az volt.
A fák szürkék, közömbösen álldogálnak.Egyikük a hegyoldalon gyökereit mutogatja.Nem az összeset, de sokat, ezek valahol eltűnnek a földben, a múltban.Nem szép látvány ez az összegabalyodott gyökérkolosszus, mint ahogyan az idő sem szép azzal a dolgokat összegabalyító elmúlásával.Mégsem gondolom, hogy az örökkévalóság jobb lenne."Az örök világosság fényesedjék neki" - kívánják utolsó útján a halottnak, és elhitetik magukkal: az valami nagyon jó dolog lehet, az az örök világosság.Lehet, hogy jó is, de én venném annyira bizonyosra.
Különös alakú sziklák tűnnek fel, legalábbis így szokták mondani, pedig hát miért volnának ezek a víz-szél-jég kínozta sziklák különösek?Különösek akkor volnának, ha épen, sziklamakkegészségesen dacolnának az Idővel.Így a mindennapi élet sziklái, megnyomorított, rokkant, leszázalékolt emberekhez hasonlítanak.
Az erdő nagy értékei között kell számon tartanunk a madárdalt.Azt a költők csodálni szokták.Én is megpróbálom csodálni, de egyelőre csak egy kis pityegő cinke cérnáztatja a hangját.Igaz, még csak két órája járom az erdőt.A cinke dalocskája elég szomorú, mintha a kisnyugdíjasok siránkozása szólna belőle.Remélem, hogy nem az szól, mert akkor szegény madárka egy árva kukacpénzt sem remélhet ettől az állami erdőtől.Időnként egy galamb is meg szokott szólalni: "Majd-aaa-dunk!".Most azonban nem szólal meg, nyilván oka lehet rá.
Az erdő azonban nem csak madárdalos, hanem virágos is.Áprilisban még nincs sok virág, egyből felismerem azt a lilán szegényházi ruhás virágocskát, amelyik tömegével van ilyenkor, ezeket már tízezerszer láttam.Nem szépek, de ennél bosszantóbb: már tízezerszer meg akartam keresni a nevük egy képes virágkönyvben, de nem tettem meg.Önhibámból vagy a "rohanó élet" hibájából? Valószínűleg mindkettőből.Elítélem magam az említett hanyagságért, de ettől még nem lesz jobb kedvem.A "rohanó életet" is elítélem, de az még rám sem pillant, kutyafuttában sem, kutyája is egykettőre eltűnik vele.Ugyan hová siet?Éppen e sietséggel nem ér el sehová sem, oda semmiképpen, ahol már élni is érdemes.
Ibolya van már.Illendően szerénységet színlel, - miért éppen ő ne színleljen?Egyébként egyszerűségében is giccses, akár a Hungarian tévébe is elmehetne, a többi győzi-kék közé, de ezzel nem akarom megbántani a madárdalos néplelket, még akkor sem, ha nép már nem is létezik.
Újabb fák jönnek, nagyok, feketék, erősek.Túlontúl magabiztosak, pedig láthatták volna mire képes a piacgazdasági balta, tőlük csak egy erdőkarnyújtásnyira...
Megyek a kopott, poros erdei úton, ugyanazon, amelyiken egykor a történelem is ment, de az, még mielőtt elment volna, hasznosat is hátrahagyott: egy bunkert.
Persze, nem csak hasznosat hagyott hátra (a bunkert), hanem sok disznóságot is csinált, de utóbbiakat most letagadják.Ilyen letagadós ország ez a Hungary, látjátok feleim szümtükkel, ha utóbbiakat kiszúrták is?No mindegy, egy bunker, az is valami, de ráadásnak az a sok bunkó...
Egyébként az áprilisi erdőt is lehet szépnek mondani?Miért ne lehetne?Azt is lehet majd mondani, hogy "kint vagyunk az erdőből", amikor még nem leszünk kint, sőt, megyünk befele.
Nem szabad félni nem mese rémmeséktől, mert mit csinálunk majd akkor, amikor a rémmeseírók jönnek ide élményeket szerezni boszorkányos égetőkemencékről, kitudjahoválett-gyermeknemzedékről, meg miegymásról?
Nem szabad eltékozolni a mai félelmet, ezt az aranytojást tojó piactyúkot, mert ha eltékozoljuk, akkor miből telik halálra-ijedésre holnap?!

Gondolni kell a jövőre!

(2009)

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)