Még vastag takaró borítja az eget,
Kéklő homály fedi a fellegeket.
A távolban lassan piroslik az alj,
És megcsillan a nap is csakhamar.
Egymásba gabalyodott most minden,
Ott van mindenki fenn az égen:
A csillagok, felhők az első sugarak…
Megjelent az új s a régi ott maradt.
Kintről figyelem ezt a találkát,
Erre vártam egész éjszakán át.
Egy éjszaka akár a teljes élet,
De csakúgy megjelentek az első fények.
Még zűrzavar van még semmi sem tiszta,
De a fények terjednek, már mintha…
Mintha melegség áradna, és tisztulna.