Álom volt csupán a nyár,
S az álomnak vége már�
Tőr áll ki a szívemből,
Búcsúzok az élettől�

Elárultál, hátba szúrtál,
Pedig megígérted ott a kútnál,
Hogy örökké szeretsz,
És meghalsz, ha itt nem lehetsz�

De még utolsó leheletem,
Utolsó csepp életem
Árán megátkozom élted,
És az egész léted!

Pár perc csak az élet,
Mi most előtte tovalépett.
Láttam magam, mint kicsi gyermek,
És a lányt, kiből felnőtt nő lett.

De álmaimat is látni véltem,
Ez volt életemben az értelem�
És álmaim közepén te álltál,
De aztán szörnyeteggé váltál.

Álomfolyóként ragadott el a mély,
Előttem csak a sötét éj�
Látom azt, mikor szerettelek�
Mennyi éven át kerestelek!

Mikor megtaláltalak, az volt az élet�
Hogy elvesztelek, ez a végzet�
Hisz életemnek véget vetettél, noha
Tudtad, hogy nem bocsátok meg soha�

A szerelem most is elvakít,
Szívembe a kés sebet szakít�
Keresem ellened az érveket�
Csak egy van, hogy elvetted tőlem az életet�

Elnyelt az örök sötét,
Számodra megszűnt a lét.
És rájössz arra, hogy a szeremet,
Te valójában nem ismerted�