Egy regénybe kezdtem bele, ültem - mint Munkácsy
egyik kimódolt férfi portréján: förtelmes vodka
mellett összefirkált tanulmány, az orrán okuláré,
elől kopaszodó homlok, a fényesség meg
valahonnan jön,egy bevésődött figura etimologica –
majd valahogy belefeledkeztem minden mondatába.

Befordultam a nyelvembe, színeket festettem rá,
aztán hagytam, hogy a vászonnal egybeöregedjenek.

Belefestek a regénybe, mert ez jó, ezt tudom.