Lélegzem…
Vagy csak levegő áramlik belém.
És éltet!?
Megyek…
Vagy csak a Föld forog alattam
És lábaim visznek előre.
Előre!?
Eszem…
Vagy csak étellel táplálom testem,
Hogy nőjek, túléljek és ne éhezzem.
Nem éhezem!?
Alszom…
Vagy csak kikapcsol a testem,
Mert éppen nincs halaszthatatlan dolgom.
És pihen!?
Emlékszem…
Vagy csak az eltárolt képeket idézem.
Kavarognak bennem a gondolatok,
És nem hagynak nyugodni.
Ugye ismerős?

Élek…
Vagy csak szellemem mozgatja hús-vér testem.
És a lelkem!?



„Ha fekszem, akkor fekszem. Ha ülök, akkor ülök. Ha állok, akkor állok. És ha megyek, akkor megyek.
Ha fekszel, már majdnem ülsz. Ha ülsz, már félig állsz. És ha állsz, már mégy is Gondolatban…” Zen