Idd ki a poharad, idd ki teljesen,
Érezd a ritmust szívedben, testedben.
Forogj, ugrálj, táncolj, míg el nem szédülsz,
Légy szabad a táncban, és meglátod, megszépülsz.

Ne érdekeljen, hogy milyen a ruhád,
Ne izgasson soha, mit mond rád a világ.
Engedd el magad, ha hallod a ritmust,
Csak magadnak táncol, csak nekünk, itt, most.

Láttalak egyszer, mikor így táncoltál nekem,
Megfordult a világ akkor ott velem.
Ritmusra dobbant a szívem, felforrt a vérem.
Ha behunyom a szemem, néha most is azt érzem.

Nem díszített se gyöngy, sem pompás ékkő,
Mégis szebb voltál, mint a legszebb istennő.
Ahogy táncoltál, a tánc voltál maga,
Nem táncolt így még senki, soha.

Táncolj úgy, mintha senki se látna,
Mintha ez a tánc lenne szíved legfőbb vágya.
Mintha ez lenne életed utolsó tánca.
Úgy táncolj, hogy az legyen minden táncok tánca.

Ha a táncos abbahagyja a mozgást, akkor meghal a tánc?