Terápia III. Zajhadműveletek

meg fogom ölni a csendet egy darab sóhajjal amely abból a szájból származik amit mindig is utáltam. káromkodnom sem kell, vagy betartani a nyelvtant.
gyűlölöm, hogy megkérdőjelezed a zavarodottságot? a káoszban az egyetlen mellényúlás a rendszer vagy hogy nincs humor.
nem képes felfogni azt, hogy az őrültek hadban állnak a szépséggel. csak kifakadnak, és a lényeg a gondolkodás, hogy milyen messze áll Ön. Vagy túl közel, vagy túl távol,
sohasem középen.Én sem tudom felfogni, nem vagyok képes az absztrakt gondolkodásra, gyerekrajzokat rajzolok az autópályán, egy csiga vagyok az autópályán versenyre készen,
elég nedves. bele fogok halni a lázadásba, vagy pedig megtérek egy pohár teával a kezemben és elfelejtek mindenkit akit valaha lecipeltem valami füstös helyre, hogy megismerjen engem
még mélyebben, még mélyebben, vagy én őt mélyen nagy mélyen, ha lány. vagy csak ez egy álom, felvágás és soha nem voltam ilyen. elképzelem magam olyannak amilyennek
látom. a szemeim vörösek. nem smink. a szemeim kifürkészhetetlenek. nem smink. a szemeim a lelkeim tükrei. nem smink, és nem túlzás. szemüveget kell adnom magamra, és minden
majomra akivel beszélgetek, minden utcán fel kell törni a betont ahol végigmegyek, nem bírok rálépni többet ugyan arra a kőre. Péter kőszikla. Megtörhetetlen. Nem vagyok Péter. Ordításra
van szükségem, rock 'n' roll - ra. Csak lépni akarok a tömegben , hogy olyan legyek mint a tenger: zavarodott hullám, az apály - dagály, cápák. Politikus akarok lenni, hogy úgy induljak megváltani a
Világot, aztán pedig bele akarok süllyedni a korrupcióba. Én akkor lenni a normális. Ellent akarok mondani magamnak. Nem akarok önazonos lenni. Nem akarok normális lenni. Cigizni akarok, aztán
pedig eltörölni a dohányzást. Hazudni akarok reggel és este, hogy igazat mondjak. Elég intelligens vagyok ahhoz, hogy előállítsam ezt a masszát. Húzzunk ki minden második mondatot. Nem lesz baj belőle.
Ragadjuk ki az összefüggésből. Ragaddjuk ki az összefüggésből engem. Vagy Őt, vagy egy lányt, vagy egy fiút. Jó fiatalt. Az esélytelenek nyugalmával mondom, az esélyegyenlőség korában.
Korábban nem gondoltam rá, hogy élni szeretnék. Korábban nem gondoltam rá, hogy meg szeretnék e halni. Korábban nem gondoltam. Bármi ami eszembe jut leírom, kívül állok az egészen,
és ezért én vagyok legbelül. Elszakíthatatlan tőlem a csend, mert ordítok. Elszakíthatatlan tőlem a boldogság, mert boldogtalan vagyok. Üres vagyok, és hagyom , hogy megtöltsön minden. Töltsön
meg talán munkával. Töltsön meg léhasággal. Töltsön meg szeretettel és gyűlölettel. Képtelen vagyok bármelyik oldalra állni. Nincsenek oldalaim, átlátszó vagyok és színtelen. Zajos vagyok,
néma vagyok, velem be lehet indulni, velem meglehet állni. Nekem mindenki tetszik, nekem nem tetszik senki sem.



Kr.U.2009 január.