Talált egy könyvet a majom:
- Tudós leszek! Kiolvasom!
A könyvből ki mit olvasott?
Fülbe hulló mak-mak-makot!

Szólt a tyúk: - Add nekem, kérlek,
az ábécé mesterének!
Bölcs tudásom meg nem botol:
minden korban kot-kot-kotol!

Jött egy szerény, szürke szamár:
- Könyv? Az nékem egyből kijár!
Nem dicsekszem, de ily ésszel
egy árva "iá!" sem vész el!

A disznó meg: - Több, mint dísz-ló,
az én rangom, mert Fődisznó!
Minden lapját bé is falom...
Disznóhonért disznólkodom!

Hullt szájából sok-sok röfje,
disznóólra, kerti tökre...
Fenn is hordta orrát érte
minden disznófelesége.

Maradt...a könyv néhány lapja.
Liba, kacsa csőrbe kapta.
Libából jött ki "gá!" elől,
hátul meg...ami ott kidől.

Kacsa elment bulvározni.
Igazságnak "háp!"-ot dob, ni!
Ilyen szép gi-gák és hápok
szárnyasnépnek örök tápok.

No és ki e könyvet írta?
Boldog volt? Vagy vágyott sírra?
Találják ki az okosok:
fő-kosok és Fő-főkosok!