Szótár kétféle van: jó tár és rossz tár.A jóban megtaláljuk a keresett szót, ezzel a szótárral jóban vagyunk.A rosszban nem találjuk, ilyenkor egyesek - mint én is - szóhoz sem tudnak jutni a kellemetlen meglepetéstől és legszívesebben beleeresztenének egy tölténytárat a szótárba, de rendszerint nincs géppisztolyuk, ezért csak ledobják a könyvet a földre és megvetésük jeléül rátaposnak.Vannak, persze, olyan szótárak is, melyek nem angyalok, de nem is ördögök, egyszer készségesen megmutatják az óhajtott szót, máskor csak kajánul vigyorognak a szótárat lapozó műveltségének hiányosságain.
Szótárt böngészni, mint a fentebbi kis eszmefuttatásból is kiderül, kockázatos dolog a böngésző és a szótár számára egyaránt.Arra gondoltam: nem szótárt kellene böngésznem, hanem szótárt írnom.Az ilyen szóraktárt újra és újra kiadják, így a szerző újra és újra bezsebelheti a pénzt.No de milyen szótárt kellene írnom?
Hosszas fekvetűnődés után arra az álláspontra jutottam, hogy szakterületemre vonatkozó ánglius-magyar szótárt.Ez a szótárnak is kellemesebb, mert csak az adott szakterület művelői veszélyeztetik, sőt, ha KISSZÓTÁR-nak nevezem el, akkor a benne meg nem talált szavakra máris ott a mentség: miért nem kereste a hülefüle szakterület-szakember a NAGYSZÓTÁR-ban?
Szereztem egy betűrendes füzetet, el is kezdtem beleirkálni szakterületem néhány szavát angolul.Minden kezdet nehéz, de nem gondoltam volna, hogy ennyire kikristályosodik majd bennem a közmondás igazsága.Meguntam a dolgot, de máris jött a mentőötlet: angol nyelvi szakon végzett tanárral kellene együtt írnom a kisszótárat.Ő végezné a kisszótári munkát, én a semmiszótárit, de nevünk jól festene együtt a címlapon.Futólag ismerek is egy nyelvtanárt, egy darabig /néhány évig/ nem szóltam neki a dologról, mert semmit sem kell elsietni.Most már az elsietés veszélye szótárszóba sem jön, mert a nyelvtanár -
szülei, rokonai és az én meglepetésemre - Indiába ment táncokat tanulni.No mintha itt, HUNGARY-ban nem táncoltatnának meg előbb-utóbb mindenkit!
Nézem a televíziót, tudatom mélyén ezzel a csődbement szótárírás-üggyel és hirtelen: hehehe! Hiszen ezeken a Hungarian és nem-Hungarian csatornákon oly pontatlanul, összevissza használják az alapvető politikai fogalmakat, hogy egy szál terrorista sem szükségeltetik szétrobbantásukhoz, egyből zűrzavarosan, diribdarabosan jönnek ki a hírmagyarázók, sírmagyarázók, ügyeletes főokoskosok és más csatornanépek szájából! POLITIKAI KISSZÓTÁRT kellene szerkeszteni, hiszen az elavult régiek helyett új zagyvaságokra van szükség és nem csak a Zagyva folyócska mentén! Kigondolom és már írom is az első szómagyarázatokat, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, persze, előbb szponzort kellene keresni, de ma este már erről lekéstem, ez marad holnapra. Nocsak, nocsak, ne törj bele bicsak! Ehún van amit írtam szembehúnás előtt:

KONZERVATÍV A konzerv nemes rokona, tartósítani, konzerválni akarja a régit.Más eszmeáramlatokról azt hirdeti, hogy ezek konzervtelenek-elvtelenek, nem állnak el sokáig /éppen ezért le kell ültetni őket egy bizonyos hűvös helyre!/.A konzervatív viszont eláll - a bevezetendő változások jórészétől: jobb az én-zsebbe jutó régi, mint a más-zsebbe jutó új.Új recept, új szakács - félresikerült étekforradalom, ilyet kívánni étek-vétek! Ilyesmitől egyből elmegy a konzervatív étvágya!

LIBERÁLIS A liberális derék fickó, bár néha abberál is.Megenged ezt is, azt is, hadd lássuk mint lesz a lesz.Persze, vannak dolgok ezen is, azon is túl is és akkor mégiscsak kellene a LIBERO pelenkacég reklámpelenkája jutányos áron, mert tisztába kellene tenni a dolgokat, esetleg a túl-is dolgoktól megijedőket is alul.

BANKBOTRÁNY Így nevezik azt a Magyarországon már szinte elő sem forduló jelenséget, ha egy Hungarian bank botrányosan viselkedik: még egyszer sem volt hajlandó csődbemenni és a csődből államköltségen, tehát az adófizetők pénzén, kihuzatni magát, sőt, még egyetlen hiteltelen politikusnak sem adott nagy összegű, félig vissza sem fizetendő hitelt annak két szép szeméért és piszkos kacsóiért, de még csak ki sem rabolták egyszer sem, sem kívülről fegyveresen, sem belülről szélhámoshámosan-csalafintahintásan, mely utóbbi tény szintén felettébb gyanús Hungaryban.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Hozzámközelálló Péter termetére szabott ezüstpitykegombos-zsírosnagybankós mente, annak nyilvános kihirdetésével, hogy - ha a pályázatot megnyeri - Úgysemtekapodmeg Pál is magáraöltheti.
Persze, Úgysemtekapodmeg Pál is versenybe száll, ami arra mindenképpen jó, hogy pártja elverhesse a port Hozzámközelálló Péter pártján, ha - amint ez bizonyos is! - Palika nem kapja meg e mentét, hiába mente érte bele a pályázósdiba.
Később - úgy négy év múlva - Pálból lesz Péter és Péterből lesz Pál, a népből pedig újra a megszokott palimadár,de ez a péterpálos dolog nem igazi pálfordulás, mert, ha nem is férnek össze a versenynaptárban, azért Péternek is, Pálnak is Tisztességtelenke Lenke a szeretője, tehát mégiscsak közeli rokonok.

KÖRNYEZETVÉDELEM Ez alatt a politikusok azon szokása értendő, hogy piszkossá lett környezetüket védik más környezetvédőktől.Amikor már nem lehet tisztára mosni környezetük bőzsebeseit, akkor figyelmeztetik az utóbbiakat: színleljenek sértődött mártírarcot és távozzanak tele zsebbel, elfojtott röhögéssel, szóval, okosan szürkeszamarazzanak el, ők majd összevissza beszédeikkel gondoskodnak az eltűnésükhöz szükséges jóminőségű ködről.
ÉVI KÖLTSÉGVETÉS Ez alatt a parlamenti szántóföldön való vetés értendő, melyet a képviselő-napszámosok mélyenszántó beszédekkel már felszántottak, olykor olyan mélyen, hogy az ekevas benn maradt a földben.A költségvetés-vetést illetően a vélemények eltérnek: a kormánypártok szerint ez a lehető legjobb vetés, az ellenzéki pártok szerint a lehető legrosszabb, tehát a közös megegyezés a „lehető” szóra korlátozódik.A kormánypártok szerint ők tiszta forintbúzát vetettek el, az ellenzéki pártok pedig gúnyos röhécselés közepette közlik: szerintük erősen konkolyosat.A nép, az istenadta nép csak a viszálykodás magvait látja az egészből.Aratás /szavazataratás/ egyelőre négyévenként van, de félő, hogy legközelebb már csak az Ararát hegyén lesz, a kijózanító Özönvíz után.A képviselők ettől nem tartanak, mert már mindegyiknek felépült vagy épül saját Ararátja, saját Aranyborjújáról elnevezett saját luxusbárkája, és betanulták, hasznosítják a mondást is: „Utánunk az Özönvíz!”.

Hüm-hüm...Fárasztó ez a szótárírás, egy idő után olyan, mint a száraz tóban sírás.No meg meg is untam.Volt egyszer egy unkabéka, kérem, az is unta néha!Mármint a brekegést. Megyek, iszok valamit.Különben, mint fentebb már említettem, a népi bölcsesség szerint minden kezdet nehéz /milyen igaz!/, a szótárírás nehezebb részét e hat címszóval elvégeztem.A könnyű folytatás, a maradék néhány tízezer szó megírása legyen a szerzőtárs munkája.Megyek is szerzőtársat keresni.Meg szponzort a szótár kiadásához. Agyő mindenkinek!

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)