a percek egyre feljebb tolnak,
hogy lássam
az utat és az utam

hisz az idő nem mérvadó

azt akarják, látó legyek,
és szellemi az élet, élvezzem,
a mesékben érezni mindent,
a három kívánság
csak hitegetése a sárnak,
hogy nem csúszok bele

pedig szerintem azt kellene,
és vályogból egynyelvű Bábelt

nem háromszor,
de mindig ezt kívánjam

a születő Istent látni,
hallgatni, hova álljak,
és nem félni többé
a leghosszabbra szőtt éjszakán

megvilágosodni
minden pillanatra a jászolnál