Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Székács lászló
Alkotások száma: 248
Regisztrált: 2006-07-08
Belépett: 2020-05-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
-Versek (246)
Feltöltve: 2008-10-29 07:14:30
Megtekintve: 6001
Méltatlan
Csonka a cipőfűzőm ahhoz,
hogy fütyülhessen a faágon.
Fel sem kötöm.

Magam kalapos sem voltam.
Gőzöm sincs.
Koronázási dombom sem.

Hol a földem?
Napraforgó sem vagyok.

Ez csak sörösüveg. Rugdald.
Selyemzsinórt érdemel.
Hatalma kifolyt. Csak nyeltem.

Félig felköpött
és félig leesett kérdések.
Zöldek, sárgák, vörösek.
A fagy előtt
még összegyűlnek, zörögnek,
de tavaszra mind rohadt.

Nincs egy felkiáltó?

Már hallom is:
De szemét vagy. Felkötni.
Sörösüveget. Mit vétett?

Semmit.
A selyemzsinórt kérte.

Csonka cipőfűző
a nyakán. Fütyül a széllel.
Korona sem kell.

Nekem szól, nem fülemüle.

Aranyról.




(2008.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-10-30 19:07:22
Hát mostanában hiánycikk nálam az ihlet, de volt már ilyen és lesz is még :-), biztosan érted. Az elvontság alapkövetelményem, azt élem igazán :P hasznos írogatást neked is!
2008-10-30 14:27:58
Szia, kösz hsz-t :o)) Örülök, hogy nem érzed elvontnak, üresnek a verset.
Szoktam én is olvsani a verseidet :o)) Tetszenek.
Jó ihleteket kívánok.
üdv Laci
2008-10-30 11:42:38
Tetszik a versed szimbólizmusa. gratulálok!