Feltöltve: 2008-10-27 15:32:03
Megtekintve: 5982
Hol volt, hol nem
az üveghegyeken onnan-innen,
a kikapart szellemen is túl,
százada a szibériai tundrán
egy tanító koplalt, kénes fortyában,
se cári scsit, se pirogot, ez érdeme
csak atyuskás űzéskegyet kapott
de nemrég, úgy húsz éve mégis csak
félbeevett karéjnyi üres kenyeret,
egy korcs vöröshagymával, úgy bizony,
kapott a sok évtizedes vériszony,
kolduló kezébe, a mutatósba
hol volt, az odaöntött, hol nem,
a jelentő szamuely-szikra-adó a közelben
lássák csak az elégedetlenek, így,
az elégedettek meg így is elégedettek
állj meg - él még itt - ötágas szolidaritás
a kapuban az eszme, elvetélt filosz,
a paradicsomi csillag pallosával,
mint a kakastollas, pökhendi erővel,
a dobó ázsiai gyilokkal, homlokán,
és osztja a sorsot, a dantei kapuban,
befelé éljen proletár, kifelé szarka vagy
... a gyári robotoddal, kihordási idővel,
az meg ott - a bronz porkoláb - kiéhezve les,
rád, mutat, szégyelld satnya termelésed
a XX. század összes görcsét egyed,
de megünnepeld, mert a szádra mered,
hurrá, az import hatodiklenini lét, hurrá
hol volt, hol nem vagy van,
az üveghegyeken inkább innen,
még a kikapart szellemen is innen,
aki félt eddig is, az most rettegett,
aki eddig nem, az most igen
állj meg, itt az ötágas szolidaritás
most mi lesz, mi, kié a tett, kenyér,
és ki nem kente meg, hmm, hmm,
sót miért nem hintett, hmm, a tévedés,
sokat, sokat, nagyon sokat, emlék se legyen
így álmodta, így nem rettegte a csapzott
gondolatot, jajjaj, álmában kimondta-e, ... ki,
... tűnj el, most, azonnal, de örökre, ...
és hip-hop, sebtiben ördögvágta a térről,
... a könyörét se ehette, a vöröshagymát se
(2008.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!