Feltöltve: 2008-10-13 03:37:14
Megtekintve: 5832
Múló Istenség
Az isten jött, látott,
S felejtett.
Pár mannamorzsát jártában
elejtett.
Az emberek csak néztek,
és nem mertek
közelebb lépni,
csak nevettek
zavartan, félszegen,
hitevesztetten.
Csak ámultak a
kereszten.
Mit régen annyira
szerettek.
Mit nagy buzgón
viseltek,
kínok közt büszkén
cipeltek.
S mi most annyira
idegen.
Egy isten született,
s eltemettetett.
S felejtett.
Pár mannamorzsát jártában
elejtett.
Az emberek csak néztek,
és nem mertek
közelebb lépni,
csak nevettek
zavartan, félszegen,
hitevesztetten.
Csak ámultak a
kereszten.
Mit régen annyira
szerettek.
Mit nagy buzgón
viseltek,
kínok közt büszkén
cipeltek.
S mi most annyira
idegen.
Egy isten született,
s eltemettetett.
Egy novella (ami lassan kisregénnyé kezdi kinőni magát) írása közben született "betétvers". Sajnos csak a töredék. Ilyenkor mindig cetlizek és ezek ugye a nagy káoszban általában eltűnnek. Úgyhogy fejből próbáltam meg reprodukálni. Szóval ez csak egy töredék.
De majd csak meglesz...
De majd csak meglesz...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!