Rég volt, amikor láttalak,
rég volt, amikor vártalak.
De ha tudom, hogy láthatlak,
boldog vagyok, hogy várhatlak.

Belépek az ajtón, te mosolyogsz,
Hozzád érek, és te átkarolsz.
Magadhoz húzol, átölelsz,
tudom, hogy rég vártad ezt.

Ha zöld szemedbe nézek,
arcom lángra gyúl, és égek.
Égek a vágytól mi bennem van,
És látom a vágyat mi benned van.

De a pillanat oly rövid,
megzavarják az idillt.
Majd később, mondja a szemed,
Jövök vissza, súgom neked.

Ránézek az órámra,
de az idő megállt ma.
Mindig így van ez velem,
ha várok rád szerelmesen.

De ha veled vagyok végre,
az idő repül, mintha elkésne.
Jó lenne, ha megállna kicsit,
hogy karjaidba bújjak reggelig.