Nagyon szép lett, érzem a részvétet a bukottak iránt!

Meztelen ebéd


Kalapban, sapkában,
vagy semmiben,
mindegy,
már osztoznak a férgek
sejtjeikben.
Csontvázaik alatt recsegnek a székek,
ópiumtól tépett orrukba
néha sem téved be virágok illata.
Az étel már nem élet,
a lét papíron, porban,
vagy olvasztva, tűhegyen érkezik,
és akkor a jövendő is
addig tart, míg a csuszamlós világ.

De ha az LSD mámorát
már nincs ami kordába tartsa,
akkor repülő startra
tárja ki karjait,
és az égen derengő
arc felé száll a búcsúüzenet:

Pedig téged is szerettelek.

Nincs mit magyaráznom. Az utolső sor csak a könyörület - tőlem. üdv. fefo

Meg kellett tennem! Ki kell feszítenünk a határvonalakat, hogy megnézzük: mi van mögötte. :)))

Pont ezeken a dolgokon filózok napok óta, erre Te leírod!!!!
Szívemből szóltál amigó!!!!!:))))))

Mind azt mondja: ártalmatlan vagyok...de belül érzik, hogy többre hivatottak.
Szétmarják a vásznaikból párolgó színes mérgekkel, a szürke középszerűséget.
El akarják pusztítani tonnás kalapácsaikkal a hétköznapi unalmas órákat.
Fel akarják szabdalni rozsdás pengéikkel a polgári normák üres gólemét.
Dehogy ártalmatlanok...de nagyon jól csinálják!

Kedves TaMat!
Köszi a véleményed, örülök, hogy tetszik a kép, a könyv is ilyen nagyon durva!
A morbid képalkotás nagy gyengém, de ennek ellenére ártalmatlan fickó vagyok, amiről már Te is meggyőződhettél!!! :)))))
Kedves Mower és Mephisto!
Engem nagyon hasba vágott a könyv, szinte kényszerítenem kellett magam, hogy végigolvassam, annyira durva. Ezzel egálban még egy olvasmány van, ami ennyire taszított, Az utolsó kijárat Broklyn felé. Ott buktam ki hasonlóan. Köszönöm a gratulációkat!
Kedves Vidra!
A napokban halottam egy előadást, ahol egy számomra kedves pszichológus író azt mondta, a művésznek tükröznie kell korát, hát én azt hiszem nem is tudom nem tükrözni, bár sokszor görbe a tükör, de legalább sarkít is.
Persze itt egy durva témáról van szó, a narkós világ, ahogy Mower is megjegyezte, koránt sem romantikus.
Köszönöm gratulációd! :)))

Remek darab lett! :D Én kb háromszor futottam neki a könyvnek. Valahogy a per után mindig feladtam. :D A filmet sajnos nem láttam, mert elaludtam rajta, mikor ment a tv-ben. Csak részletek maradtakk meg.
De ami a könvből maradt az visszaköszön a képeden. :D
Egyébként nemrég megjelent két másik könyve is magyarul William S. Burroughs-nak. Bár még csak a könyvesbolt polcán láttam. :D

A művet nem ismerem, de az alkotásod brutális! A képeid nem a közönség szépérzékét célozzák meg, de nagyon tudnak hatni, nem lehet elmenni mellettük. Ez a lényeg! Grat!

Na igen,a könyv is és film is "kiborító",a legjobb értelemben.Azért végigolvasni nem volt egyszerű feladat,ellenben a film nálam alapmű,minden mondata telitalálat.Ilyen az amikor egy masszív drogos valóságává saját víziói válnak.A legjobb az amikor azt mondja Peter Weller a filmben:"azt hiszem rászoktam egy drogra ami nem is létezik".Már azt is csak hallucinálja hogy drogozik.Szóval durva.
A Meztelen ebéb-hez mérten semmi sem elég mordib vagy obszcén,és aki ismeri idézett művet az teljesen rendjénvalónak találja a képed,aki nem látta vagy olvasta,annak csak ajánlani lehet,de óvatosan,mert nincs benne semmi drogos álromantika,és szinte elviselhetelenül őszinte.
Grat!

Néha kicsit túl morbidnak érzem a képeid :D Sose szerettem az ilyen félelmetesebb kivitelezéseket de ez most megragadott :) Órákig tudnám nézni ^^ teccik!