a Nap pásztázza a kígyót,
égre szegi sormintáit,
a Ráktérítő és Baktérítő
vonaglanak, szín és visszája,
de melyik, szent pontsorok

köztük bálványok bőszítenek

billeg-rezeg a maghullám,
hangja-fénye a tű hegyén,
szelével söpri a tornyokat

a sarkok fűszer illata
színjátékokat bodorít,
azok ciklonokat, és antikat

a tisztító nyugtát keresi,
hiszterizál, bocsánatba taszít

a Föld a szőnyeg szélén,
szenved, toporog, és bolyong,
mint minden pályakezdő,
a világvéget bégetők
látják, pálya elhagyó lett

munkáját letette

a zsűri tenyészik,
könnyűnek találtatott

látnokok borult igazsága,
festő-mázoló freskót locsol,
tapicskál a felfordult világ

áh, hagyjuk a fenébe,
... menjek a mennybe ...,
kilövéshez könyörgök,
nem piára, nem, ...
az egyetlenre, ...
a másra ..., világra, ...
áldjátok meg, áldjátok meg

az aranymetszésben állok,
... ide az aranylövést, most

a kapilláris erők terükbe zártak,
egyensúlyoz a -fil és a -fób,
töltetrendezők cikáznak,
csak az idő rekedt kanálisba,
ahogy rendezvényemről távozott