Miért szabad az ember akarata?
Miért félsz azt tenni, amire vágysz?
Miért gondolsz arra, hogy:'Mi lenne, ha...'?
Miért nem változik meg a világ?
*
Azért, mert ettől lett ember az ember.
Hogy eldönthesd fekete vagy fehér,
Hogy azt gondold, amit más végképp nem mer,
S hogy kimondhasd, hogy érezni nehéz.

Azért, mert körülvesznek más emberek,
Befolyásol romlott környezeted,
Mert azt gondolod, hogy: 'Én úgysem merek'.
És amit a sors mond, csak azt teszed.

Azért, mert vágy-váradat építgeted,
A valóság elől menekülve.
De így nem kerülöd el ítéleted,
Mert a gyávaság a legfőbb bűntett.

Azért, mert az egyensúly örökké tart,
Ha te azt mondod árnyék és este,
Valaki más azt mondja fényes nappal,
Mert így semmi sem egyhangú: szürke.
*
De ne feledd...

...Hogy minden miért egy új miértet szül,
Mert minden oknak van oka legbelül.
Nekem ő az ok, amiért meghalnék,
Nélküle nem, csak vele, vele élnék.