Mint madárnak, kinek szárnya tört, repülni vágy,
mint léleknek, kinek sorsa meggyötört,
oly kemény az ágy melyen fekszem,
felébredtem, még emlékszem mi történt velem,
mialatt lehunyt szemem előtt lepereg egy történelem.
Egy mosoly, igen!
Ez volt ma éjjel előttem.
Egy mosoly!
Milyen messze van tőlem, elérhetetlen.
Egy fogsor!
Csillog, mint égen a csillagok,
ha rágondolok, kiáltani akarok!
Kérlek mosolyogj!
Felkiáltok, körülnézek, egyedül vagyok...
Kérlek mosolyogj...
Mosolyogj...