Kedves Nora, LukacsMaria, Mera!
Köszönöm szépen a figyelmeteket!

Üdv.: Chilli

A képed tetszik, de a cirkuszt én sem szeretem. Valahogy alább hagyott a lelkesedésem ezzel az "intézménnyel" kapcsolatban, mire felnőttem.

Szia chilli palmer! Gratulálok a remek munkádhoz. Nagyon jó néha vissza emlékezni a gyermekkorra. Mikor engem vittek a cirkuszba, nagy izgalommal vártam a pillanatot, hogy betegyem a lábam. De ez volt az első és majdnem az utolsó is.A szünet alatt építettek egy tölcsér alakú magas emelvényt, és ezen belül motorosok köröztek, lentről fölig és vissza. nagy sebességgel, hogy le ne essenek. Az egyik bizony leesett és meg is halt. Nekem ez örök rossz emlék maradt, azóta az artista mutatványokat sem tudom nézni, mindig ez a kép van szemem előtt.Ma pedig olyan szintre emelték a mutatványokat, hogy ember feletti dolgokat kell bemutatni, és mindig újabbakat, amit szintén nem nézek. Nem bírom a stresszt.A műved lenyűgözött, nagyon jó a szín világa, jól visszaadtad az akkori cirkuszosok arculatát, ugyanakkor meseszerűen, és ez fantasztikus lett.Számomra, mintha a Pinokkió is benne lenne.Gratulálok.

Köszönöm Fater a figyelmed!

Szia Roland!:-)
Igen, nekem is hasonlóak a tapasztalataim a cirkusszal kapcsolatban, misztikus, talán még cseppet ijesztő is, de mégis vonz...
Köszönöm a hozzászólást!

Kedves SomaleXia!
Nincs mit megbocsátani, hiszen a vándorcirkuszok világa bizony ilyen kissé esetlen és rendkívül nehéz azt a varázst elérniük a társulat tagjainak, hogy a nézők tényleg áttudják adni magukat a látványnak. Szerintem sokkal nehezebb ez a műfaj, mint pl. a színészet. De ha nagy ritkán mégis sikerül a varázslat, na akkor teljesen magával ragadja a cirkusz nem csak a gyerekeket, hanem mindenkit a nézőtéren és onnantól kezdve már alig várja az ember, hogy a jellegzetes cirkuszi hirdető táblák megjelenjenek a város utcáin.:-)))
Köszönöm szépen a figyelmed!

Üdv.: Chilli

Kövezzetek meg, de én sosem szerettem a cirkuszt.
Gyermekkoromban sem, ritkán tudtak elrángatni oda. Nem ért semmilyen konkrét csalódás, de sohasem éreztem az előadásokban azt a misztikumot, amely lenyűgözhetett volna.
Felnőtten találtam rá az igézetre, a Cirque du Soleil (A Nap Cirkusza) képében. Mikor egy szívszorító történetet dalol az énekes a színpad széli félhomályban, mikor látod Harlequin arcán a valódi könycseppeket végiggördülni, mikor a sötétségben eddig észrevétlenül csúszó-mászó artistára, hirtelen fény zuhan, s látod, hogy valódi kígyóvá lényegülve, feszült mozdulatlanságba meredten figyel, mikor nem csak testük, hanem lelkük tehetségével is játszanak neked a művészek... Mikor már olyan gyönyörű a harmónia, hogy csak sírni tudnál...!
.......
Bocsáss meg Chilli, de mindezt azért írtam le, mert hiába nem szeretem a cirkuszt, ez a sorozatod ilyen érzésekkel ajándékoz meg! Köszönöm!
És gratulálok! :)

A cirkusz groteszk világa még ma is megvan, nálunk is volt pár éve egy vándorcirkusz, esküszöm olyan arcokat láttam amik akár a múlt század elején is élhettek volna. Vagy lehet, hogy ők azok, és még mindig élnek, nincs koruk, rejtőzködő vendégek valahonnan, átutazók.... ?????????

Tetszik. Remek illusztráció lehetne egy könyvhöz. Üdv chilli palmer!

Szia vendég!
Ezeknek a képeknek bizony a gyerekkori élmények az alapjai. Egy olyan világot festek, amit gyerek fejjel én is csodáltam. Amikor még nem vettem észre, hogy a bűvész ruhája kiszakadt, vagy a különböző nagy díszek ütöttek-kopottak. Az illúzió varázsát festem, amit még nem rombolt le a felnőtté válás "könyörtelen realizmusa".
Éppen a vasutat is pont ezért festem, mert emlékszem, hogy imádtam a nagy mozdonyokat és a játékboltban mindig megnéztem a legszuperebb villany vasutakat, meg a terepasztal készítéshez szükséges pici holmikat...
Köszönöm a figyelmed!

Szia Gamuzo!
Örülök, hogy tetszik a kép!
Nos, ebben a világban le kell szögeznem, hogy az állatok is értenek a nyelvünkön, ezért van az, hogy a direktorhoz oda sereglik mindenki. Éppen a premier előtti utolsó instrukciókat adja meg a direktor, amolyan lelkesítő beszéd ez, mint amikor egy világversenyen az edző küldi játszani a tanítványait...:-)
Köszönöm a figyelmed!

Üdv.: Chilli

Jók a szinek, hangulatos cirkuszi pillanat.Tetszik mindkettő festményed.
(De azért furdal a kiváncsiság,hogy mit mondhat nekik a direktor.)