majd mendemonda
lesz életed rakása
visszaszabdalva kitörölve
színek nélkül
belekből sodort húrokon
hangolatlan
hangulatlan
sirokkód fütyörész majd

a végre a túlérett aludttej
savója van még hátra
fogzománcot mar
el nem bújhatsz
zsugorodik a hús
zsugorodik az élet
rád már nem szavaznak

fogadatlan fohászod

a világnak nem kell
implantátumod
itt-ott protézised

vigyorrá fagy a dicsekvés
az árnyék világunkat lesi

ha beállítja a vekkert

a felcsengő csended

gyertyádat már öntheted

szilencium
az utolsó egset

és a fadob
dong dong dong
sötét csak sötét és sötét

még sorba állnak
amíg van utolsó
- azért majd visszajönnek -
égő gyertyasorba
szalamander pettyekként
csak kísérnek ...
körbe-körbe ...
a mélybe

háromságod a túlvilágra

te kohász
jó szerencsét

kortyodra törd utolsó kupád