Szörnyeteg vagyok ódon kastélyom tornyából
Epekedve várom hogy rózsámról
lehulljon az utolsó szirom. Kegyetlen
életem, magányomnak gyors vége legyen.

Múljon el minden fájdalom és arra vágyom,
Pusztulj, sorvadj el Virágom
érjen véget hanyatló világom.

Nincs hátra más csak a szenvedés
tova vánszorognak az évek és én azon gondolkodok
lesz ki nem fél tőlem és rám mosolyog
de hiába, addigra belehalok.

Csak annyit kérek:
Múljon el minden fájdalom és arra vágyom,
Pusztulj, sorvadj el Virágom
érjen véget hanyatló világom