Fehéren fénylő föld fia
Egy If-ből szökő gályarab
Élve kéne meghalnia
Vagy Elm utcai májdarab
Marad Menzon lomjai közt
Ki nevét hányva betűzi
S lelkét mint segédeszközt
selymes gomblyukába tűzi
Rimfaragó öregember
Arcán ráncok hangja száll
Zúg még ott a lavmitender
mit ősz hajszállal komponál

Szemöldök csak lógja magát
Messze szemtől ottragadt
Köldökzsinórt dobd ki anyám
Horgonyozz le e híd alatt
Dobd ki s visszamászom
Méhnek toprongyos szűk házába
Ha nem vihetem el vászon
Ruhácskában zsákszámra
Emlékeim törmelékit
Benne egy kis ez meg az
Fénye most is bőszen szédit
Holdvilágos Alcatraz