az igazi arcom...

tükörbe nézek, hazug, örömtől duzzadó szívvel,
nem érem el célom, agyonírt, káromkodó rímmel,
belenézek nyugodtan, kényszerült mosollyal,
- menekülöm a világból, szívemben bűnbánó fogollyal -
látom magam benne, de nem vagyok ott boldog,
ajkam lefelé görbül, s hányok már a drogtól,
ott szomorú vagyok, kívül vidám ember,
- rohadok mint egy virág, egy rosszul ápolt kender -
itt tudatlan nevetek, s nem ismerek magamra,
ott egy fiút látok sírni, kezeit emeli magasba,
integet nekem, mintha búcsúra készülne,
- háztető szélén állok, szerektől szédülve -
itt hatalmas füstben vagyok, most Gyújtok rá megint,
ott remegő kezekkel, felvágom ereim,
ránézek kezemre, látom véres tűk nyomait,
- zöld színű ködben, szívtam gonosznak porait -
itt csak szakadok, undorító vigyorral arcomon,
kezemre késsel, kettétört szívemet karcolom,
ott temetésem látom, utolsó harcomat vívom,
- kiskutya fut arra, s levizeli sírom -