Hullámzik az asztal.Metaxa-angyalok legeltetik abszintszemeiket a sörfelhőkön.
Nem tudom mit vársz tőlem, de tudom mit szeretnél. Süllyed a talaj, rózsaszín a vihar és olyan puha.
Ártasz nekem. Méreg vagy. Kegyetlenebb, mint azok az angyalok.
Beszivárogsz a tüdőmbe. Nikotincsókolsz.
Én is ott vagyok, de egész más helyen. Vérrel utazom a szívedből lefele.
Függő vagyok. Másnap reggel detoxban ébredek majd, látom.
Látom előre ahogy megpróbál kijózanítani egy bűzlő busz a büdös álmokból.
Van aki szerint ez szerelem. Valójában csak új szenvedélyre leltem.
Rád.
Szerelmes vagy. Szar neked.
Hazudsz. Vagy te is elhiszed. Hogy a szerelem szép. Jó. Hasznos.
Egyben értünk csak egyet: kell. Nagyon.
Hagyom.
Nikotincsókolsz, metaxaangyalom.
Döglött testek simulnak össze. vért köhögve lihegek.
Buborékok mászkálnak az ereidben.Még mindig azt hiszed, szeretsz.
"veled akarok ébredni."
Én is. De nem merek. Nem is kellek neked. Áltatod magad.
Hazudsz, már megint. És még mindig teljesen őszintén teszed.
Ha ez a szerelem, nem értem miért kell okádnom.
Beköltöztek a gyomromba a metaxaangyalok. Most elő akarnak törni hogy leállítsanak.
De nem tehetnek semmit, én vagyok az erősebb. Felszívódnak.
És a magatehetetlenebb. Tudtad, hogy mocsáron állunk?
Engem beszív. De nem bánom.
Ringyó vagyok. Szeress belém. Adj egy slukkot.

----
(akinek ez szólt, annak ez is: adios. )