olykor felzsibban bennem
valami régi fájdalom
és ahogy egyre jobban
kiismerem
ebből farigcsálom pár
dalom
rágcsálom, emésztem
mint egy hörcsög
a pofámban, zacskóban
hordozom
ringatom és gondozom
meghányom-vetem
siratom és eltemetem

aztán olykor
mint egy marha
újra felbüfögöm
számban érzem ízét
zsibbadását tagjaimon
nyűgöz, igéz
nincs tőle egy épelméjű
gondolatom

és ahogy így vetekedve
egyszer felül kerekedek
rajta
elnyomom és lenyelem
máskor megint
úgy feltör, hogy
majdnem elnyel engem
felfogni nem tudom
mért nem vagyok képes
kidobni vagy lehúzni a
klotyón!
...