Feltöltve: 2008-06-18 16:19:22
Megtekintve: 6036
Hegy, álom
Még visszavillannak fehér kövek,
de nagyrészt úszó álomban a hegy,
s fűszálak között tücsökhangú ég
mutogatja végtelen kék vizét.
Gyík surran, áll meg, fénypillantok
szikranyája bőrén nyüzsög, ragyog,
s ág-hídjáról küldi piros virág
illat-örömét, illat-bánatát.
Lent a világ: a völgyben, volt-magam,
s megannyi kérdés, mely választalan.
S ha lennének is völgyi válaszok, -
hallgatna rájuk lent élő halott?!
Itt a hegyen kék, tücsökhangú ég
viszi tovább végtelen énekét,
álmot, felhőt, tükör-könnycseppeket,
melyeken olykor völgyi lét remeg.
A válasz itt sohsem választalan:
itt utat mutat minden úttalan,
de választ völgybe vinni nem lehet, -
nem engedik a völgyi istenek.
Lent a völgyben sok ellopott nyaram.
Miért lopták el? Lent-Választalan
nem válaszolna erre sem, de itt
értem a Csend vigasz-válaszait.
Kis gyík hátán zöld szikrázik, ragyog.
Ismeretlen Isten, megtagadott,
itt van, de úgy, hogy nagyon messze még,
s jóság-szívében fáj a gyengeség.
Úszó Álom, vigyél még!, mert nekem
Este is kell, sötét ég-szerelem,
Hegy, amely felett az a Csillag ég,
s ahol válaszban ott a Messzeség.
Felhőktől alkony búcsúzik, s a hegy
hangosabb tücsökhangtól csendesebb.
Egy kis bogár visz völgybe fénymesét:
nem ismeri a völgyi Ninivét.
de nagyrészt úszó álomban a hegy,
s fűszálak között tücsökhangú ég
mutogatja végtelen kék vizét.
Gyík surran, áll meg, fénypillantok
szikranyája bőrén nyüzsög, ragyog,
s ág-hídjáról küldi piros virág
illat-örömét, illat-bánatát.
Lent a világ: a völgyben, volt-magam,
s megannyi kérdés, mely választalan.
S ha lennének is völgyi válaszok, -
hallgatna rájuk lent élő halott?!
Itt a hegyen kék, tücsökhangú ég
viszi tovább végtelen énekét,
álmot, felhőt, tükör-könnycseppeket,
melyeken olykor völgyi lét remeg.
A válasz itt sohsem választalan:
itt utat mutat minden úttalan,
de választ völgybe vinni nem lehet, -
nem engedik a völgyi istenek.
Lent a völgyben sok ellopott nyaram.
Miért lopták el? Lent-Választalan
nem válaszolna erre sem, de itt
értem a Csend vigasz-válaszait.
Kis gyík hátán zöld szikrázik, ragyog.
Ismeretlen Isten, megtagadott,
itt van, de úgy, hogy nagyon messze még,
s jóság-szívében fáj a gyengeség.
Úszó Álom, vigyél még!, mert nekem
Este is kell, sötét ég-szerelem,
Hegy, amely felett az a Csillag ég,
s ahol válaszban ott a Messzeség.
Felhőktől alkony búcsúzik, s a hegy
hangosabb tücsökhangtól csendesebb.
Egy kis bogár visz völgybe fénymesét:
nem ismeri a völgyi Ninivét.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-05-18 08:16:22
Kedves Magnólia!
No ez csak egy kis tréfás megjegyzés volt...Ám némely tréfában több a komolyság, mint első pillanatra gondoljuk...
Üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)
2009-05-17 23:56:08
Jaj! Nem!!!
2009-05-16 19:31:18
Remélem, hogy kitörölték az agyából!Ám, ha újra tizenkét gyermeke született, akkor lehet, hogy az agyát is kitörölték...
2009-05-16 18:49:06
Ja, akartam mondani a cethalnál, hogy nekem meg Jób. Csórikám... Vajon megvígasztalódott, mikor tízegynéhány meghalt gyermeke után, minden után, Sátán után... újra lett megannyi gyermeke? Vagy irgalmasan kitörölték az agyát?